Hungarikum lehet Vitéz László

Emlékszem gyermekkoromban – több évtizede már annak – milyen lelkesen ültem a tévé előtt, órákat voltam képes arra várni, hogy elkezdődjön a bábjáték. Ha nem voltam a szobában, messziről is megismertem a jellegzetes hangot, az összetéveszthetetlen nevetést, ahogyan mondta, „Pajtikáim...”, már szaladtam is, hogy lássam. Imádtam Vitéz Lászlót, ahogyan a hóna alá kapott palacsintasütőjével náspángolta a galádokat, „Nesze! Majd adok én neked!”... A piros ruhás Vitéz László a középkori olasz komédiák Pulcinellájának magyar leszármazottja, bátyja a jó öreg Paprika Jancsi, de a családhoz tartozik az orosz Petruska, a francia Guignol és a német Hans wurst is.

Mindannyian nagyszájú, verekedős, de jólelkű figurák, akiknek helyén van az eszük és a szívük. A Színház Online tájékoztatása szerint Vitéz László hagyományának őrzője a legutóbbi évtizedekben Kemény Henrik Kossuth-díjas bábművész volt, ő és családja összesen 25 Vitéz László-játékot állítottak bábszínpadra. A bábhős hungarikummá emelése érdekében a Magyar Bábjátékos Egyesület tavaly javaslattal fordult az illetékesekhez. Az egyesület közlése szerint: ,,már csak három hozzáértő javaslata szükségeltetik ahhoz, hogy a palacsintasütős hős bekerülhessen a tárogató, a Kassai-féle lovasíjász módszer, a hortobágyi karikás ostor, a magyar huszár és sok nevezetesség kompániájába”.