Egy marék világ

Hát, nem tudom, felelte Eszter, aki korántsem volt biztos abban, hogy beleillik az általuk kigondoltakba az arab származású, magyar fotóművész személye. Mégsem hagyta nyugodni a felvetés, így utánanézett, és meglepő szálakra bukkant.

Bahget Iskander, született 1943. augusztus 14-én El-Barazinban, Szíriában. Magyarországon 1967 óta él, 1971-ben műszaki, 1976-ban mérnök-tanári diplomát szerzett. A Rosti Pál Fotóklub tagja lett 1968-ban, azóta foglalkozik fotózással. Ennél az információnál Eszter megnézte, van-e idehaza másutt is ilyen néven bejegyzett fotóklub. Eszébe jutott, hogy voltak szír tankörtársaik a főiskolán, emlékszik, alaposan megbirkóztak a magyar nyelvvel, meg a műszaki tantárgyakkal.

Felsőbb éves ismerősei között kezdett nyomozni, volt-e ilyen nevű tankör-, avagy évfolyamtársuk, majd azoknál érdeklődött, akik jártasak Kecskeméten és annak környékén. Zsuzsa azt is elmesélte, hogy Hetényegyházán él szír barátjuk, aki az elmúlt évtizedek alatt magyar feleségével közösen varázsolta kertjébe a „földi paradicsomot”. „Szemirámisz kertje az Alföldön” címmel hozta le Zsuzsa riportját a női magazin. Első találkozásuk óta többször is megfordultak náluk: írók, költők, művészek társaságában.

Nem elképzelhetetlen, hogy már Eszter is találkozott vele, hiszen ő is jelen volt a 2002-es csoportos kiállítás-megnyitóján. A sikert azonban jóval korábban, mindjárt az első megmérettetések meghozták Iskander számára: a Rosti klub tagjaként, az általa készített fotónak ítélték az Országos Egyetemi és Főiskolai Fotópályázat díját. Azóta megszámlálhatatlan elismerésben részesült, idehaza és külföldön egyaránt, mégis, amire igen büszke lehet, a Magyar Érdemrend lovag-, majd tisztikeresztje.

Fekete-fehér szociofotói, portréi, a sivatagi világgal kapcsolatos tájképei, a magyar irodalom és képzőművészet több jeles képviselőjéről készült fotográfiái – Illyés Gyuláról, Faludy Györgyről, Buda Ferencről, Kányádi Sándorról, Sütő Andrásról, Gion Nándorról, Esterházy Péterről, Diószegi Balázsról, Tóth Menyhértről – ismertté tették. Alkotásai számos hazai és külföldi gyűjteményben, képtárban, múzeumban megtalálhatóak.

Több mint 250 alkalommal állították ki képeit egyéni tárlatokon, állandó kiállítása Hetényegyházán tekinthető meg. „Egy marék világ” címmel megjelent fotóalbuma negyvenöt éves munkásságát foglalja össze. A kötet mottójához a híres angol fizikustól, Newtontól idéz: „Az emberek túl sok falat és túl kevés hidat építenek.” Ezeknek a falaknak a lebontásán, hidak építésén munkálkodik. Az arab nyelvű, közel 20 országban megjelenő Kék Duna című lapban a magyar kultúra, történelem jeles eseményeit és alakjait mutatja be írásaival és fotóival. Számára a fotográfia véleménynyilvánítás és írás egyben.

Zsuzsa megígérte Eszternek, hogy megadja Bahget Iskander elérhetőségét. Valójában kétórányi utazás választja el őket attól, hogy megismerjék egymás világát: Iskander szírrealista, Eszter konstruktivista világát.