„Így is lehet...” – és valóban lehetséges!

Ha úgy vesszük, semmi különös nem látható a Lorántffy középiskola legújabb tárlatán: korrekt módon elkészített népi bőrműves alkotások, övek, tárcák, tasakok, tarsolyok, táskák szerepelnek a tárlókban, első pillantásra talán még az a különlegessége ennek a kiállításnak, hogy nem pusztán a végtermékek láthatók itt, hanem a megvalósítás különböző fázisaiban készített rajzok, fényképek is gazdagítják a szemlélődőt.

Ám éppen az a különlegessége e tárlatnak, hogy semmi különös nem látható rajta! Hiszen ezeket a tárgyakat (amelyeket bízvást piacra, vásárra vihetnének, így, ahogy vannak) a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben jogerős büntetésüket töltő fogvatartottak közül jelentkezők készítették el, akiknek ezek a tárgyak a vizsgaremekeik: ezekkel bizonyították, hogy megérdemlik a bizonyítványukat, amelynek birtokában akár megélhetésül is választhatják majd a bőrművességet.

A program két éve kezdődött, az oktatás a börtön területén folyt, azaz nem a diákok jártak be az iskolába, hanem a szakoktató járt ki a büntetés-végrehajtási telephelyre. Okozott némi nehézséget a megszokott szakmai oktató és gyakorló kabinetektől való távollét, de ezen sikerrel túltette magát a program minden résztvevője. Mint ahogy azon is, hogy elég nagy volt a lemorzsolódás: a kezdetben tizenkét hallgatóból végül öten jutottak el a sikeres szakvizsgáig, s készítették el vizsgaremekeiket, amiket végül kiállított iskolájuk.

A tárlat címe: „Így is lehet...” kettős, vagy talán hármas értelmű: egyrészt arra utal, hogy ilyen színvonalon is lehet tanulni a börtönben, másrészt arra, hogy így is fel lehet használni a börtönben töltött időt: annak érdekében, hogy kevesebb eséllyel kerüljön vissza valaki – és talán arra is utal a cím, hogy így, alkotó, munkás módon is lehetséges élni, azok számára is, akik eddig nem, vagy nem mindig fogták fel így az életet.

Pocsainé Varga Veronika, a Lorántffy igazgatója megnyitójában megjegyezte: reméli, hogy ez a kétéves együttműködés a szakma elsajátításában segített a fogvatartottaknak, és a kölcsönösen hasznos tapasztalatokról beszélt, a megnyitó résztvevőinek figyelmébe ajánlva a vizsgaremekeket.

A megnyitón nem voltak ott a még mindig büntetésüket töltött alkotók, azonban részt vett a rendezvényen Radák Kálmán alezredes, a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnokhelyettese, aki hangsúlyozta: az intézetnek ez az első ilyen, rendhagyó képzése. Hangsúlyozta: nekik alapfeladatuk, hogy a munka mellett oktatásban, képzésben részesítsék a fogvatartottakat. Hozzátette: köszönik az iskolának a munkát, a motivációt, és reméli, hogy lesz folytatása ennek az együttműködésnek.

Molnárné Lukács Anita szak­oktató hálás, hogy elvégezhette ezt a nehéz, de hasznos munkát. Biztos abban, hogy az öt levizsgázott bőrműves közül legalább hárman a szabadulásuk után is használni fogják szaktudásukat.