húsvét előkészülete

2019.03.07. 17:30

Hamvazószerda: a nagyböjt kezdete, ami a bűnbánat útja

Túl vagyunk a nagyböjt első napján, a hamvazószerdán: már csak harminckilenc hétköznap van hátra nagycsütörtökig.

Pekarek János

Ebben az évben a római katolikus naptár szerint 2019. március 6-ra esett hamvazószerda, a nagyböjt kezdete. A nagyböjti idő célja húsvét ünneplésének előkészítése. A nagyböjti idő hamvazószerdától a húsvét vasárnapot megelőző nagycsütörtök estéjéig (egész pontosan az esti szentmise kezdetéig) tart, amikor a böjt véget ér – áll abban a körlevélben, amit dunaújvárosi római katolikus plébániától kaptunk.

Hamvazószerdán a pap hamuval jelöli meg a hívők homlokát bűnbánatuk jeléül: a szokás az őskeresztény hagyományból ered, amikor a hívek a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre.

A képen a kenyér és a víz a nagyböjtre utal, a szentkép és a feszület pedig az időszak legfontosabb tartalmára, az imádságra
Fotó: pixabay

A nagyböjt a keresztények számára bűnbánati időszak, amely alkalmat ad a lemondásra, a hitben való elmélyülésre és kiengesztelődésre, hogy méltóképpen felkészülhessenek Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére. A nagyböjt sajátos jellemzői és gyakorlatai közé tartozik a böjt, amelynek elsősorban (de nem kizárólagosan) ételböjtöt jelent. Hozzá tartozik az irgalmasság az adakozásban, a megbocsátásban. S idetartozik az imádság is. Mindezek hozzásegítik a hívőket a nagyböjti lelkület kialakításához, amelynek jellemzője a magunkba szállás, a bűnbánat, az életünk jobbítására való szándék. Ennek megfelelően a szent negyven nap megkülönböztetett idő az egyházi liturgiában. A miseruhák színe a komolyságot, az elmélyülést, a bűnbánatot jelző viola, a templomok díszítése visszafogott, az orgona legfeljebb az ének alátámasztására szól. A nagyböjt első szakaszában a kulcsfogalom a bűnbánat, amíg a nagyböjt vége felé a liturgia egyre inkább a szenvedő Krisztus alakját láttatja.

Mindennek kezdete a hamvazószerda, latinul feria quarta cinerum, régi népi elnevezéssel hamvas szerda, szárazszerda, böjtfogószerda, böjtfőszerda. Mivel húsvét vasárnapjától számolják vissza, húsvét pedig a Hold mozgásához kapcsolódik, ezért ez is úgynevezett (a naptárban) mozgó ünnep: legkorábbi lehetséges időpontja február 4., a legkésőbbi naptári ideje március 10.

Ez a nagyböjt, mint egyházi ünnep, Jézus negyvennapos böjtjét követi. A negyvenes szám sok helyütt előfordul a Bibliában. Jézus negyven napot töltött a pusztában, negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai hegyén, Jónás próféta negyvennapos böjtöt hirdetett Ninivében. A nyugati kereszténységben, mivel az Úr napján, vagyis vasárnap nincsen böjt, ez az időszak a húsvét előtti negyven hétköznapra terjed ki, a szombatokat is beleértve. A bizánci, avagy keleti rítus szerint viszont szombaton sem böjtölnek.

Az ókereszténység idején a mezítlábas, zsákba öltözött nyilvános bűnösöket a püspök a templomba vezette, majd miután a bűnbánati zsoltárokat elimádkozták, fejükre hamut hintett, és kiutasította őket a templomból. A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt belépniük a templomba.

A katolikus egyházban hamvazószerdán szentelt hamuból (amelyet az előző évi virágvasárnapi körmeneten használt barka elhamvasztásával állítottak elő) keresztet rajzolnak a hívők homlokára, az alábbi mondatok egyikével: „Ember, emlékezz rá, hogy porból vagy és porrá leszel!” , avagy „Térjetek meg és higgyetek az evangéliumnak!”

Hamvazószerdát II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el: a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg. Ezt nevezik hamvazásnak, latinul: impositio cinerumnak. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmú­lásra, a halálra figyelmezteti az embert.

A megszentelt hamu, amiről hamvazószerda (március 6.) a nevét kapta
Fotó: pixabay

A néphit szerint aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje...

A böjti hagyományokat régebben nagyon szigorúan betartották. Még a hónapnevek is a húsvéthoz igazodtak: a februárt böjtelő, a márciust böjtmás havának nevezték.

Hamvazószerda szigorú böjti nap: e napon 18 és 60 éves kor között csak háromszor szabad étkezni és csak egyszer szabad jóllakni, 14 éves kortól húst nem szabad fogyasztani.

Népünk a hamvazást többféle szentelménynek tekinti, írja a Magyar Katolikus Lexikon. Algyő, Maroslele, Kiskunmajsa, Jászladány, Apátfalva idősebb népe is úgy tartja, hogy a hamvazkodás megelőzi a fejfájást. A templomból hazatérők ezért olykor összedörzsölik megjelölt homlokukat az otthon maradottakéval, hogy azoknak se fájjon a fejük. Tápán az anya hazaérkezve a hamvazkodásból, saját homlokáról a gyereke homlokára keni a hamut. A kölesdi gyermek markában hamut visz keresztapjának, kereszt­anyjának, s ruhájukra szórja, amiért ajándékot kap. Pusztinában a templomi hamvazásból hazatérő asszonyok meghamvazták a tányért, tálat, kanalat, és csak utána fogtak munkához.

A hamvazószerda napján a szentelt torma, a retek német földön szentelmény volt, amely a papi szertartások rendjéből kikopott, ám mégis, máig őrzi archaikus rendeltetését: a néphit szerint a tavaszi megújulást biztosítja.

A böjti időszakot a hagyomány szerint szentmisék, ájtatosságok és lelki gyakorlatok kísérik a dunaújvárosi nagytemplomban és a pentelei templomban, pénteken, szombaton és vasárnap esténként.

Érdekes és elgondolkodtató hamvazószerdai régi, népi hagyományokról

A hamvazószerda előtti, utolsó nem böjti nap: a húshagyókedd: hiszen ezzel a nappal hagyták el a hívők a húsevést. A húsvét elnevezése minden bizonnyal ennek fordítottjára, a hús magunkhoz vételére vonatkozik. A hamvazószerda és nagyböjt első vasárnapja közötti pár napnak az ország egyes vidékein csonkahét a neve.

A hamvazószerdát követő napnak kövércsütörtök a neve.

Hamvazószerdával véget ér a farsang és a mulatozás. Egy rábahídvégi hagyomány szerint a falu határában álló Foki csárdában egyszer húshagyókedden lányok és legények báloztak, ám éjfélkor mindenki abbahagyta a táncot. Egy pár viszont minden kérlelés ellenére folytatta a mulatságot: ők másnap reggel a csárdával együtt a földbe süllyedtek.

Az udvarhelyi székelyek szerint a hamvazószerdán születettek haláluk után nem rothadnak el, mint ahogyan az aznap vágott fa sem rothad el.

Dány falvában az öregek régebben nem gyújtottak tüzet. A hevesi Szihalom községben a hívek hamvazószerdán kenyeret és nyers ételféleségeket vittek a templomba. Ezt szentelés után a pap a szegények között osztotta szét. Pusztakovácsiban a megmaradt étkeket a reformátusoknak adták.

Ezek is érdekelhetik