A hazugságmeséknek nagy múltja van!

Valami listát szorongatott a kezében, rajta egy homályos fényképes igazolvánnyal, s csöppet sem tolakodóan tette fel a kérdéseit a nyílászárókkal és a bejárati ajtóval kapcsolatosan. Eszter a szolidnak tűnő idegen felé a bizalmatlanság legcsekélyebb jelét sem mutatta. Utólag jött rá, mekkorát hibázott, amikor gondolkodás nélkül válaszolgatott és beengedte a lakásába, miközben a férjének telefonált, aki határozottan elutasította a „csak most és csak önnek” kihagyhatatlan ajánlatot.

A televízióból értesült a trükkös elkövetők legújabb módszeréről, az úgynevezett „unokázós” csalásról. A csalók az időskorú áldozatot az unoka vagy más hozzátartozó nevében telefonon hívják fel, majd különböző indokkal, kitalált történetekkel, mesékkel pénzt kérnek tőlük. Előfordulhat, hogy az elkövető az unokának vagy hozzátartozónak adja ki magát, hogy az áldozatra nagyobb hatást gyakoroljon. A rendőrségen 1556 „unokázós” csalással kapcsolatban tettek feljelentést tavaly, ezek közül 396 esetben valósult meg bűncselekmény. A hatóságok több, ilyen típusú csalásra specializálódott csoportot azonosítottak be és fogtak el, de még többen próbálkoznak.

Ismerősei ajánlásával kereste fel a messze földre elszármazott férfi Esztert, üzleti együttműködés reményében. Utólag kikérte többek véleményét, ők óva intették tőle. Azon azért mégis csodálkozott, miért irányították éppen ő hozzá. Akik lebeszélték, kiderült már megégették magukat vele kapcsolatosan. A személyes találkozáskor Eszternek az volt az érzése, mintha a férfi megszépítené azt a világot, amelyben évtizedekig élt. Meséjében keveredett az álom és a valóság. Az igazság és a hamisság.

Esztert erősen foglalkoztatta a szélhámossághoz vezető, illúziókkal és mesékkel kikövezett út. Az ember érvényesülni akarásában, előnyökhöz jutásában találta meg a jellembéli eltévelyedés okát. Molnár Erika mélyrehatóbban tanulmányozta a hazugságmesék és hazugságdalok kialakulását. Ez utóbbiak sorából a legkorábbról ismert a Krisztus előtti 13. századi „Igazság és Hamisság” története az óegyiptomi irodalomban. A Krisztus előtti 3-2. századi Plautus A hetvenkedő katona című komédiájában a hazudozó hős évszázadokra szóló mintáját teremtette meg. A középkori latin költészetben egy 11. századi gyűjteményben található a Virágok éneke című hazug dalocska szintén egy áradat elindítója lett. Az orosz-török háború ihlette, 18. századi Münchausen történetek elterjedésével pedig idehaza is megjelentek az obsitos történetek.

A hazugságtörténet magas művészi szinten vált irodalommá Garai János Az obsitos-ában, Petőfi Sándor János vitéz-ében, Kodály Zoltán Háry János-ában. „Az egyszeri palóclegény Majlandban katonáskodott hosszú évekig. Mikor nagy sokára hazakerült, nem fogyott ki a mesélésből: – Hej, micsoda város az! Ott olyan templomok vannak, hogy kendtek olyat el sem tudnak képzelni. A toronyban akkora nagy a harang, hogy mikor meg akarják húzni, egy regiment katonának kell kivonulni a kötélhez. – Hát hogy vitték fel oda azt a nagy harangot fiam? – kérdezte egy öregember. – Ó, nagyon könnyen, még kiscsengő korában, ott nőtt meg aztán olyan nagyra…”