Nagyvenyimen is van már kivi

Bár a tavalyi évben Magyarországot elkerülte az aszály, a gyümölcsfák még nem heverték ki teljesen a 2022-es nagy szárazságot. Azt azonban nem lehet tudni, hogy a következő hetek, hónapok időjárása milyen hatással lesz a hazai gyümölcsösökre – nyilatkozta február elején Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke az Agrárszektornak.

A szakember beszélt arról is, hogy milyen kihívásokkal kell szembenézniük az ágazatnak, valamint kifejtette, mely gyümölcsök termesztése nehezedett meg jócskán az elmúlt időszakban, és melyek lehetnek a következő időszak váratlan befutói.

A FruitVeB elnöke elmondta még, Magyarország az őszibarack és a kajszibarack szempontjából a termeszthetőség északi határán van, és minden évben komoly veszélyt jelentenek a fagykárok. 

Apáti Ferenc szerint viszont vannak új jövevények - egyelőre inkább kuriózumként - amelyek általában délről terjednek észak felé: ilyen a kivi és a füge, a zöldségek között pedig az édesburgonya, amit 15-20 éve még nem termesztett hazánkban szinte senki. (Az éghajlat változásának és az átlaghőmérsékletek emelkedésének legékesebb példája a füge terjedése. Ez a gyümölcs korábban - húsz éve - még épp nem tudott termőre fordulni Borsodban, a novemberi fagyokkal mindig odalett a termés. Tavaly nyáron kétszer is termett ugyanaz a bokor.) Valószínűsíthető azonban, hogy ezek a mediterrán eredetű gyümölcsfajok tíz éven belül még nem terjednek el jelentősen hazánkban.

Hasonlóképpen látja a helyzetet a Klímapolitikai Intézet, amely friss elemzésében rámutatott, hogy egyes gyümölcsfajták, így a kajszi, cseresznye, meggy, szőlő és alma esetében most kell minél hamarabb új adaptációs stratégiákat kidolgozni, mert egyes forgatókönyvek szerint a 2050-2060-as évekre a mostanihoz képest 85-90 százalékkal kevesebb termés lehet ezeknél a gyümölcsöknél a tavaszi elfagyások miatt. 

 Ez a haszonnövények fejlődésében a jelenleginél nagyobb visszaeséshez és súlyosabb mezőgazdasági károkhoz vezethet - derült ki a Klímapolitikai Intézet oldalán megjelent elemzésből. A hazai mezőgazdaságnak nem csak a nyári aszállyal, a jégverésekkel, hanem a tavaszi fagyokkal is szembe kell néznie a közeljövőben.

A jövőben a korábbinál is fontosabb tényezővé válik a megfelelő termőhely kiválasztása. Magasabb helyen, akár néhány méter is számít, hiszen más a mikroklímája, dombsági, középhegységi régiókban jobb esélyük van a gyümölcsfáknak a fagyok elkerülésében. Az is számít, hogy ellenálló, régi fajtát válasszon az ember. (A fentieket e sorok írója is megerősítheti, kiskertjében mindössze öt méter van azon gyümölcsfák között, amelyek évek óta elfagytak tavasszal és azok között, amelyek megúszták a fagyokat.)

Összességében elmondható, a felmelegedés és az éghajlatváltozás miatt a tavaszi fagykárok kockázata folyamatosan nő Magyarországon.

De nézzük, mi a véleménye a kialakult helyzetről a nagyvenyimi Venyim Gyümölcse Kertészet ügyvezetőjének, Csizmadia Györgynek, aki egyben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Fejér megyei kertészeti osztályának elnöke is:

- A tavaszi fagyok mértéke, és annak számbeli növekedése a probléma, és az, hogy hamarabb ébrednek a növények nincs már kényszernyugalom. A klímaváltozás jelei például, hogy az ősz hosszú és meleg, még a december is idetartozik. Emiatt a növények később kerülnek a nyugalmi állapotukba. Mivel a talaj később és lassan hűl le, később kerülnek nyugalmi állapotba a gyökerek is, mint korábban. Ez egyedül a műtrágyázásnak kedvez. A tél rövid, két- maximum négyhetes, majd jön egy változékony tavasz, rendszeres fagyokkal. A szamóca kivételével, amit be lehet takarni, az összes többi növénynek ez az időjárás gondot okoz. 

A harang alakú a formájával védi a virágot a fagytól. Sajnos a beporzó rovarokból is egyre kevesebbet láthatunk. A házi méhek nem repülnek csak tíz fok felett és napos időben, miközben nem szeretik a szelet, a poszméh szorgalmasabb, csak kevés van belőle. A poszméheknél csak a királynő telel át, ezért tavasszal kevés a poszméh, ezek telepítése hektáronként százezer forintba kerül. A málna nemcsak azért problémás, mert a mostani időjárási körülmények között csak védetten lehet termeszteni, hanem azért is, mert kevés a munkaerő. Egy óra alatt három-négy kiló málnát lehet leszedni, ha csak minimálbérrel fizetem ki a munkásokat, akkor is egy kiló málnának csak a szedése kerül ezer forintba. Barackot a Duna közelében érdemes ültetni, mert a gyümölcsöt a folyó párolgása megvédi. A klímaváltozásnak, a felmelegedésnek előnyei s vannak. Jobban érzi magát szabadföldön a paradicsom, a paprika, az uborka, ezért van nálunk is egyre több belőlük. A dinnye még szeptemberben is finom, kiváló minőségű vörös borok készítésére, és csemegeszőlők termesztésére nyílik lehetőség. Nem beszélve a kiviről, ami szintén van Nagyvenyimen, vagy éppen khaki szilváról – tudtuk meg a szakembertől. 

Szóval állandó változásban a mezőgazdaság. Az reményteli, hogy a tavalyi csapadékos időjárás után ismét feltöltődött nedvességgel a talaj felső rétege, és belvízben sem volt hiány. A kérdés az: vajon túlélik e a gyümölcsök a tavaszi fagyokat, és lesznek e tavaszi fagyok?

Forrás: agrarszektor.hu