Nagyböjt vagy léböjtkúra? - itt a tavaszi megtisztisztulás időszaka

 Manapság egyre nagyobb divat – főleg a nők körében – az időszakos böjtölés is, amikor az evés és a koplalás váltakozik naponta. De van-e tudományos igazság a böjtölés mögött?

Mindig keresték az emberek az örök fiatalság és megújulás forrását, nem meglepő tehát, hogy nagyon népszerűek az olyan étrendek, kúrák, módszerek, amelyek nem csak gyors fogyást, de az idő kerekének visszafordítását is ígérik. Ezek közül ma a legnépszerűbbek az időszakos böjtök, azaz az autofágia étrend. Egyáltalán van-e értelme a böjtölésnek? A kérdésre a választ a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége munkatársa, Tüske Gabriella adta meg társlapunk, a teol.hu munkatársának (forrás: teol.hu).

A módszer tudományos háttere

Az autofágia a görög autosz (ön, saját) és phago (eszik, fal) szavakból ered, ami önemésztést jelent. Köznapi példával olyan ez, mint amikor néhány alkatrész cseréjével felújítjuk az autónkat. Az autofágia hátterében álló apró sejt-struktúrákat már az 1950-es években felfedezték, de a tudományos áttörést Oszumi Josinori japán sejtbiológus érte el, aki ezért 2016-ban orvosi-élettani Nobel-díjat kapott.

És hogy jön a képbe a böjt? Úgy, hogy az autofágia folyamatát egy olyan hormon, a glükagon stimulálja, ami a csökkent tápanyagbevitel, illetve az éhezés során szabadul fel. Az éhezés emellett serkenti a növekedési hormon termelődését is, a két hormon együttesen pedig a sejtek megújulását eredményezi.

Nagyböjtvariációk: egynapos, kétnapos, pár órás

Az időszakos böjtölés területén több diétás koncepció is született az elmúlt évtizedekben. A módszer lényege a meghatározott ideig tartó koplalás és az étkezés folyamatos váltogatása, vagyis elsősorban nem az a fontos, hogy mit eszik az ember, hanem az, hogy mikor. Ennek több változata is létezik, ezek közül a leggyakoribb a tizenhat órás böjt, vagyis amikor 24 órán belül 16 órán át koplalunk, 8 órában lehet enni.

A 16 órás böjt az esti pihenést is magában foglalja, és általában reggelig tart, étkezni pedig a reggeli kihagyása után a késő délelőtti és a késő délutáni periódusban engedélyezett. Ez talán a legnépszerűbb forma, mert a legkönnyebben betartható.

A másik, a huszonnégy órás koplalás, hetente két alkalommal, leggyakrabban vacsorától-vacsoráig. A harmadik az öt a kettőben étrend, amikor két, nem egymást követő napon csak napi 500-600 kalóriát fogyasztunk, ám a többi napokon a megszokottak szerint eszünk.

A vizsgálati eredmények ellentmondásosak

Az időszakos böjtök hatását egyre többen kutatják, de egyelőre még kevés az embereken végzett, magas tudományos értékű vizsgálati eredmény. A pillanatnyilag rendelkezésre álló, kevés és rövid időn át tartó humán vizsgálat alapján az időszakos böjt hozzájárul a fogyáshoz, enyhén javítja a vérzsírok szintjét, illetve túlsúly és elhízás esetén javítja az inzulinérzékenységet és csökkenti a gyulladásos faktorokat.

Ugyanakkor a vizsgálati eredmények sok esetben ellentmondásosak, illetve az előnyök nem nagyobbak, mint a hagyományos, tartósan alacsonyabb kalóriabevitellel járó étrendek esetén. A kutatók egyértelműen hangsúlyozzák, hogy további, hosszú távú és jól megtervezett tanulmányokra van szükség ahhoz, hogy az időszakos böjt például bekerülhessen a civilizációs betegségek terápiás fegyvertárába, illetve a megelőzés eszközei közé.

Jótanácsok böjtöléshez, nem való mindenkinek

A böjt nem való mindenkinek. Mindenképpen konzultáljunk orvosunkkal alultápláltság, étkezési zavarok, nőgyógyászati problémák, meddőség, anyagcsere- és keringési betegségek, daganatok esetén. Nem javasolt várandós és szoptató anyukáknak, illetve gyermekeknek sem.

Böjtölés során előfordulhat fokozott éhségérzet, illetve tapasztalhatjuk a fizikai és szellemi teljesítőképesség átmeneti csökkenését. Ezen segíthet a fokozatosság, illetve, ha a kúrát a kevésbé aktív napokon, például hétvégén kezdjük el.

Függetlenül a böjtöléstől az biztos, hogy a túlzott kalóriabevitel nem tesz jót az egészségünknek, viszont kétségkívül hasznos, ha a korunknak, nemünknek, aktivitásunknak megfelelő kalóriát tartalmazó, kiegyensúlyozott étrendet követünk. 

A böjtben az is segít, ha nem eszünk húst

Ha valaki nem vágyik a drasztikusabb böjtölésre, elég, ha kerüli a húsokat és az állati zsiradékokat. Együnk könnyű tejtermékeket, és igyekezzünk minél több növényi eredetű ételt fogyasztani. Ilyenkor a napot kezdjük sok gyümölccsel, joghurttal vagy kefirrel, amibe tehetünk gabonapelyheket is. Ebédre zöldséglevest, uzsonnára zsírszegény túrót retekkel, paradicsommal, hagymával együnk.

Ugyancsak hatásos, ha kihagyjuk az esti étkezéseket. Ha mégsem bírunk lemondani a vacsoráról, együnk tengeri halat párolva zöldségekkel, héjában sült burgonyával, amelyeket zöldfűszerekkel ízesíthetünk. A böjt ideje alatt mindig igyekezzünk kerülni a sót.