Hamvazó szerda - ma kezdődik a negyven napos böjt

Ezen a napon a templomban a pap hamvazott, vagyis jelképesen hamuval jelölte meg hívei fejét.

A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert. A legrégibb idők óta a nyilvános bűnbánók szőrzsákba öltözve hamut hintettek fejükre. Erre a hagyományra megy vissza a hamvazás szokása.

A templomokban azzal a hamuval hamvaztak, amely az előző évi szentelt barka elégetésével keletkezett. A mise előtt a pap megszentelte a hamut, majd megjelölte vele az elé járuló hívek homlokát. Közben ezt mondta: „Emlékezzél meg ember, hogy porból lettél és porrá leszel.” A szertartáson a hagyományos életformában élő katolikus falvak és városok apraja-nagyja részt vett.

A hamvazószerdán szentelt hamut a nép szentelménynek tekintette. Úgy vélték, hogy aki hamvazkodik, annak nem fáj a feje. Előfordult, hogy a templomból hazatérők összedörzsölték homlokukat az otthon maradottakéval, hogy azoknak se fájjon a fejük.

A hagyományok szerint

A moldvai Klézsén, ha a pap nem jött el hamvazni, akkor a hívek maguk égettek hamut az elmúlt évi virágvasárnapi barkából. Ujjukkal belenyúltak és úgy vetettek magukra keresztet. Pusztina moldvai faluban a templomi hamvazás után otthon az asszonyok meghamvazták az edényeket.

Az Alföld déli tájain férfiak papnak, püspöknek öltözve hamvazószerdán este házról házra jártak. Egyikük hamvazott. Fáradságukért jutalmat kaptak. Látszólag ez a szokás az egyházi szertartás paródiájának tekinthető. Valószínű azonban, hogy ebben az esetben nemcsak paródiáról van szó, hanem egy török kori licenciátus hamvazó hagyomány szakrális tartalom nélküli továbbéléséről.

Szihalom hevesi faluban a hívek hamvazószerdán kenyeret és nyers ételeket szenteltettek a templomban. Szentelés után az ételeket a pap a szegények között kiosztotta. (forrás: arcanum.com)

Hamvazó szerda, kezdődik a nagyböjt

Névváltozatai: szárazszerda, böjtfogószerda, böjtfőszerda, ez a nagyböjt kezdete. Ilyenkor hamut hintettek a hívők fejére és homlokára, hiszen „porból vagy porból leszel, a porba visszatérsz”. A mise után a pap szentelt barka hamujával rajzol keresztet a hívők homlokára. A néphit szerint, aki hamvazkodik, azt elkerüli a fejfájás. Tipikus étel a krumplileves bodaggal, mely egy lepényféle, cigánykenyérnek is hívják.

Torkos csütörtök, avagy zabáló csütörtök

Tobzódó csütörtöknek is nevezik. A negyven napos böjtöt már a második napon felfüggesztették erre a napra, hogy megehessék a farsangról megmaradt ételeket, fánkokat. Húsvétig a kiadós étkezések tiltólistán voltak, tehát ez volt az utolsó lehetőség a torkoskodásra. Egy mondás is járta: "Inkább a has fakaggyon, mintsem az étel megmaraggyon". (Forrás: mindmegette.hu)