Az önbíráskodás nem jó ötlet, van a védekezésnek más módja is!

– áll egy vértesacsai bejegyzésben. 

Egy zámolyi hölgy pedig ezt írta: 

A hölgy a bejegyzésében kilátásba helyezte azt is, milyen büntetés vár ezek után arra, aki a kertjében garázdálkodik. Hogy pontosan mit talált ki, arra Vörös Ferencné, rendőralezredes, a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának vezetője azt kérte, ezt inkább ne írjuk le, ne adjunk (rossz) ötletet másoknak! A kérdés viszont adódik: mit tehet az, akinek ellopják a terményt a kertjéből? – írja Borsányi Bea társoldalunkon, a feol.hu-n. 

Ha mi büntetünk, minket is büntethetnek

– Sajnos, ezeket a típusú bűncselekményeket nagyon nehéz felderíteni, kivéve, ha tetten érik a tolvajt, vagy van szemtanú. Ettől függetlenül feljelentést lehet és érdemes is tenni! – kezdte az alezredes asszony, aki azzal folytatta, terménylopások esetében is meg lehet különböztetni szabálysértést, illetve bűncselekményt. Az értékhatár ötvenezer forint, ám ebbe nem csak az ellopott termény értéke számít bele. Ha a tolvaj egyéb károkat is okozott – pl. letaposott más terményeket, megrongálta a kerítést vagy a kerti eszközöket, feltörte a fészert, netán onnan is vitt el holmikat –, az súlyosbítja az esetet. – Szeretném ugyanakkor nyomatékosan felhívni a figyelmet arra, hogy az önbíráskodás még akkor sem jó ötlet, ha a károsult úgy gondolja, a rendőrség nem foglalkozik majd az üggyel, vagy úgysem találja meg az elkövetőt! A megkárosított személy, aki maga szeretné valamilyen módon megbüntetni a tolvajt – pláne, jogellenes eszközök bevetésével –, könnyen nagyobb kárt okozhat és komolyabb büntetést kaphat, mint az, aki lopott! – tette hozzá Vörösné. 

Kerítés, kamerarendszer, fotó, videó

Mit tehetünk hát, hogyan védhetjük meg a konyhakertünket? Elsődlegesen fontos kérdés a kerítés megléte! Sok ingatlan nincs bekerítve, mert drága kerítést csináltatni. Csakhogy vannak, akik úgy gondolják, ha nincs kerítés, szabad a bejárás. Ahogy pedig a mondás is tartja: alkalom szüli a tolvajt. Ha viszont van kerítés, zárják a kaput, ne bízzanak abban, hogy „úgysem jön ide be senki!” A védekezés egy másik módja lehet a kamerarendszer kiépítése, amihez ugyan internetelérés kell, de ez ma már a kertben is megoldható. Ha viszont problémát jelent, vadkamerát is lehet telepíteni. A felvételek sokat segíthetnek az elkövető azonosításában. Ugyanez igaz arra is, ha – mondjuk az ablakból észreveszi a tulaj, hogy idegen van a kertjében – mobiltelefonnal készítünk fotót, videót. A hatóságnak át lehet adni a felvételeket.

Kutyát is bevethetünk

Megoldást jelenthet – különösen hétvégitelkes övezet kertjeiben – a kutya is, amelyik képes megvédeni a területet. Ha ebet választunk, természetesen gondoskodnunk kell annak megfelelő tartásáról, no meg arról, hogy ne juthasson ki közterületre. Ezen felül a kerítésen – ha több oldalú, akkor minden oldalon – jól látható módon jelezni kell, hogy az ingatlant kutyával őrizzük. Amennyiben ezek ellenére valaki mégis átmászik a kerítésen és a kutya megtámadja, nem kell jogi következményektől tartanunk. 

– Tapasztalatok szerint a kiskerti tolvajok jellemzően falubeliek, vagy közeli, szomszédos településről érkeznek. A védekezésben ezért sokat segíthet maga a közösség is – ideértve, ha van, a körzeti megbízottat is –, amelynek tagjai ismerik egymást. Ha létezik a közösségnek csoportja a közösségi oldalon – ma már szinte minden településnek van ilyenje – értesíteni tudják egymást a tagok, ha gyanús, idegen elemeket látnak a környéken. 

– De persze, még ha mindent megtettünk is, előfordulhat, hogy elviszik a kerti terményeinket. Ha viszont nem tesznek feljelentést – márpedig ilyen esetekben ritkán fordulnak a rendőrséghez a károsultak –, az esélyét sem adják meg annak, hogy megbüntessék a tolvajt! – zárta Vörös Ferencné.