Ágyúval madárra? - videóval

Méhes Lajos, a Sárréti „Egyetértés” Vadásztársaság, Országos Magyar Vadászkamara Fejér Vármegyei Területi Szervezetének elnöke nem először hall erről a problémáról.

– Cecén gyakran használják ezt az úgynevezett karbidágyút, ami egy gázpalackról működik. Sokan termesztenek dinnyét a területen, és a nyulak elől védik a terményt. Szántóföldre nem jellemző, hogy bevetnék ezt a vadriasztási módot. Most volt egy eset, a gazda elvetette a napraforgót, és ilyen gázágyút használt, hogy távol tartsa a varjúkat. Eddig az volt a vadkár, hogy a vaddisznó kitúrja a sorokat, újabban a varjak is ezt teszik, és nagyobb pusztítást hagynak maguk után, mint a disznók. Ötven-száz tagú csapatokban jelennek meg, és még azt a kukoricát is kicsipegetik, ami már kicsírázott. 

– A varjak esetében nagy mennyiségű szaporulat van, a mi vadászterületünk perifériáján jelenleg él három varjúkolónia. Az egyikben szerintem 150 pár, másikban 50-60, a legkisebben 20 pár él. Európai uniós szabályok védik ezeket, mert kevés van belőlük Európában. Voltak már megkeresések a hatóság felé, még senki sem kapott engedélyt, hogy ritkítsa az állományt – fejtette ki az elnök. 

Nem csak kárognak, veszélyesek is lehetnek

– Az országos küldöttgyűlésen felvetődött, hogy regionálisan kellene engedélyt adni a varjak kilövésére, azonban védett állat, így nem fogják ezt jóvá hagyni. A Nemzeti Agrárkamara már kiküldött egy körlevelet a gazdáknak, hogy jelezzék, kinek mekkora kárt okozott a varjú, és akkor egy-egy varjúkolóniának bizonyos számra csökkentését indítványozhatják. Meg kell említeni, hogy volt két eset, amikor gyerekeket támadott meg vetési varjú, egyiküknek majdnem a szeme világába került. Ilyen akkor fordulhat elő, ha a fészkelőhely közelében sétál valaki, védeni fogják a fiókáikat. Egyik elkezd jelezni, a többi pedig a segítségükre siet.

– Gázágyúval a varjú-problémát nem lehet megoldani, ha nem helyezik át háromnaponta, legalább 250-300 méteres távolságba, akkor értelmetlen. A sima riasztókkal is ugyanez a helyzet, ha például egy CD-lemezt felkötünk egy ágra, három nap múlva már rászáll a galamb, tudja, hogy nem kell attól tartania – világított rá a problémára Méhes Lajos. 

Az engedélyezés nem egyszerű folyamat 

A vadásztársasággal egyeztetni kell, mert gázágyút nem lehet közút mellé kitenni, ahol a vad balesetet okozhat. Az engedélyezés folyamata úgy néz ki, hogy a gazda megkeresi a vadásztársaságot, engedélyt kér a társaságtól, amit valószínűleg nem fog megkapni. Abban az esetben, ha mégis engedélyezik, akkor az első lépés, hogy kimennek a terepre feltérképezni azt, hogy van-e valami zavaró tényező, van-e védett állat élőhelye a közelben, például fekete gólya fészke. Ebben az esetben a vármegyei vadászati hatóságtól kell engedélyt kérni, viszont biztos, hogy nem fogják ezt jóváhagyni. Továbbá fontos megjegyezni, hogy gázágyút csak külterületi helyrajzi számon lehet működtetni, lakott területen belül nem lehet. 

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara határozott állásfoglalása e témában: A riasztásnak egyik, a gazdálkodók által gyakran alkalmazott módja a gázágyú (karbidágyú) használata. Ezzel kapcsolatban azonban fontos tudni, hogy a gázágyú ugyan hasznos lehet a károsító madarak riasztásában, viszont a hanghatás a hatásterületen másokat is zavarhat. Emiatt ezt a riasztási módot csak körültekintően lehet alkalmazni.

A gázágyú használatát konkrétan egyetlen jogszabály sem szabályozza, de ez nem jelenti azt, hogy az korlátlanul használható. Általánosságban abból lehet kiindulni, hogy egy tevékenységet a természetétől függően több jogszabály érinthet, így azt jogszerűen úgy lehet gyakorolni, hogy egyetlen kapcsolódó jogszabályi rendelkezést se sértsen – áll a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara cikkében.

A gázágyú a megcélzott madárfajok egyedei mellett nyilvánvalóan a környéken élő más állatfajokat is megzavarhat, s nehezíthet más tevékenységeket, például a vadászatot is. Erre tekintettel a nem kellően körültekintő gazda a természetvédelmi hatóság vagy a vadászati hatóság fellépésére számíthat. A gázágyú alkalmazását ezért előzetesen egyeztetni kell az érintettekkel, elsősorban a vadászatra jogosulttal, védett állatok előfordulása esetén pedig a helyi nemzeti park igazgatósággal vagy a természetvédelmi hatósággal.

A gázágyú zavarhatja továbbá a környéken élő emberek nyugalmát is. Ezt a zavaró hatást vizsgálhatja a környezetvédelmi szabályozásban foglalt határértékek betartása tekintetében a környezetvédelmi hatóság, illetve birtokvédelmi eljárás keretében a helyi jegyző – fejti ki véleményét a kamara.