A környezetvédelem világnapján

Az Egyesült Nemzetek Szervezete a konferencia sikerein felbuzdulva, még abban az évben június 5-ét a nemzetközi környezetvédelmi világnappá nyilvánította. Az ENSZ továbbá még úgy határozott, hogy a világnap központi rendezvényeit minden évben más országban és témában tartják meg.

A világnap célja

Széles körben felhívni a környezetszennyezés veszélyeire, mert bolygónkat úgy kell átadnunk a következő nemzedéknek, ahogyan azt őseinktől kaptuk. Ezért törekedni kell, főleg az iparilag fejlett országokban az energiatakarékosságra, hogy a helyi erőforrások minél szélesebb körű felhasználásra kerüljenek, továbbá fokozott figyelmet kell fordítani a megújuló természeti források hasznosítására. Célul kell kitűzni a szemét és hulladékképződés csökkentését, mert ezzel jelentősen megelőzhetjük a már visszafordíthatatlan környezetszennyezést.

Sajnos mindezt sokan nem veszik figyelembe, kiváltképp azok, akik tehetnének ennek érdekében. A gazdaságot a profit és az ipari növekedés érdekli, így a környezetszennyezés a meghatározó emberek számára - akik minderről döntenek - csak másodlagos dolog. Pedig bolygónk lehetőségei be vannak határolva, nem lehet a természetet folyamatosan kizsákmányolni, mert az ökológiai katasztrófához vezet. A világnap fő célja tehát az, hogy ráirányítsa a figyelmet a környezet védelmének és egészségének fontosságára, amely az egész világon hatással van az emberek jólétére és a gazdasági fejlődésre is, még ha erről sokan nem akarnak tudomást szerezni.

A világnaphoz köthető rendezvények

A tudományos szakemberek igyekeznek egyértelművé tenni ezt a problémát a közéleti szereplők és a politikai elit számára is, hogy tudatosítsák saját országaik polgárjaikban azt a tudatot, hogy a pazarló és nem környezettudatos életviteléből fakadó, a környezetünkre nézve rendkívül káros hatások beláthatatlan következményekkel járhatnak. Érdekes, hogy e téren már 1972-ben is aggasztó volt a helyzet, azóta ez csak súlyosbodott, hisz a világ gazdasága rohamosan fejlődött, ami súlyos környezetkárosító hatásokkal is járt.

Ezért döntött úgy az ENSZ közgyűlése a világnapot megalapító 1972-es határozatában, hogy sürgesse a kormányokat és egyéb szervezeteket, hogy az alkalomhoz kapcsolódva a helyi körülményekhez igazodó, nemzeti szintű eseményekkel, de ugyanakkor világméretű rendezvényekkel adjanak hangsúlyt a környezeti kérdésnek, elősegítve ezzel a kijelölt célok megvalósulását. A világ számos országa csatlakozott a világszervezet kezdeményezéséhez, olyan nagy sikerű dokumentumfilmek is készültek ebben a témában, mint a 2009-ben készült francia „Otthonunk” vagy a 2011-ben bemutatott „Az Élet hívó szava” című alkotás. Hazánkban, akárcsak több más országban is június 5-én különböző környezetvédelmi

programokat, és figyelemfelhívó akciókat szerveznek. Magyarországon ilyenkor adják át a környezetvédelmi világnaphoz kapcsolódó díjakat és elismeréseket, mint például a Környezetünkért Díj, vagy a Környezetünkért Emlékplakett.

Mi mit tehetünk ennek érdekében?

Mivel ezek olyan problémák, melyeket az emberek életvitele okoz, és mindez nagyban veszélyezteti az ökológia rendszert, ezért tudatosítani kell minden emberben, hogy igenis van ráhatásunk ezekre a folyamatokra, így csökkenthetjük azok káros hatásait is.

Ilyenek például azok, hogy ha lehet, hazai terméket vásároljunk, ne pedig olyanokat, melyeket messziről szállítanak hozzánk, továbbá szelektíven gyűjtsük a műanyag palackokat és különböző hulladékokat. Hagyományos elem helyet használjuk inkább újratölthető akkumulátort, ne égjen feleslegesen a villany, kapcsoljuk le, ha már nincs rá szükség, szárítógép helyet inkább –ha lehetséges – a szabad levegőn szárítsuk ruháinkat. Továbbá komposztáljunk, így hasznosítsuk a zöldség és gyümölcs hulladékot, bevásárláskor inkább fonott kosarat használjunk és részesítsük előnyben a környezetkímélő tisztítószereket.

Amennyiben ezek egy részét betartjuk, már sokat tettünk földünk „egészségének” megőrzése érdekében.

Felhasznált irodalom: 

A magyarországi Föld Napja Alapítvány honlapja

Kerényi Attila: Általános környezetvédelem. Szeged, Mozaik Oktatási Stúdió, 2006.

Tim Flannery: Időjárás-csinálók. Hogyan változtatja meg az ember a Föld klímáját, és milyen hatással van mindez az életre?; ford. Kovács Tibor; Akkord, Bp., 2006 (Bolygónk jövője)

Wolfgang Behringer: A klíma kultúrtörténete. A jégkorszaktól a globális felmelegedésig; ford. Tarnói Judit; Corvina, Bp., 2010