Véget ért a II. világháború Európában

1945. május 7-én Reimsben a német katonai részről Alfred Jodl tábornagy, a Wehrmacht vezérkari főnöke, aláírta az angol és az amerikai katonai vezetés képviselői előtt az azonnali kapitulációt. Sztálin, akinek mindig is fontosak voltak a részletek, elfogadhatatlannak tartotta azt, hogy a legmagasabb rangú szovjet tisztek, így Zsukov, Konyev és Rokoszovszkij nem voltak jelen ennél a kapitulációnál. 

Ezért elrendelte, hogy május 8-án Zsukov marsall jelenlétében a Hitlerhez legközelebb álló német katonai vezetők aláírják a feltétel nélküli megadásról szóló okmányt. A megismételt kapitulációt Wilhelm Keitel német vezértábornagy írta alá, de a szerződés aláírása áthúzódott 9-ére, 0 óra 43 percre. Ezzel végérvényesen is befejeződött a II. világháború az európai hadszíntereken. Az öreg kontinensen elhallgattak a fegyverek, így az emberiség egyik legborzasztóbb időszaka zárult le. Kelet-Európa népei azonban nem lélegezhettek fel, ugyanis a náci megszállást felváltotta a szovjet. A második világháború. Ez a háború volt az emberiség történelmének legnagyobb és a legtöbb halálos áldozatot követelő fegyveres konfliktusa. 

A másodikban tízszer annyian, mint az elsőben

Egyes becslések szerint a II. világháborúban 690 millió ember fogott fegyvert, tízszer annyian, mint az I. világháborúban. Pontos számadatok nincsenek, de egyes állítások szerint a világégésben közel 100 millióan veszítették életüket, 50-70 millió katona és közel 30 millió civil. Mások ezt a számot eltúlozottnak tartják, de az ő számításuk szerint is a háborúnak 75 millió halálos áldozata volt. Több millió civil lakos az éhezések, bombázások, betegségek és népirtás következtében halt meg. Legnagyobb embervesztesége a Szovjetuniónak volt, egyes számítások szerint az ország 27 millió főt veszített a háború alatt. A második világháború kitörésének idejét sokan 1939.szeptember elsejére teszik, amikor is a hitleri Németország megtámadta Lengyelországot.

Mások viszont a háború kezdetét 1937. július 7-től számítják, amikor is kitört a második kínai–japán háború. 1944 utolsó hónapjaiban a Vörös Hadsereg megszállta Kelet-Európa nagy részét, és 1945 februárjában már az Odera folyónál álltak. A szovjeteknek 2 500 000 ember, 6000 harckocsi, és 7500 repülőgép állt rendelkezésükre. Ezzel szemben a Wehrmacht egységei teljesen kimerülten, alig néhány páncélos egységgel, tartalékok nélkül néztek szembe a szovjet túlerővel. Berlint a szovjetek foglalták el. Az angolszász szövetségesek nyugat felől támadtak, a főparancsnok Dwight D. Eisenhower amerikai tábornok megtiltotta csapatainak a Berlin elleni inváziót, kijelentvén, hogy annak csak szimbolikus jelentősége van, hiszen a német vezetés nagy része már az Alpok-erődbe menekült. Sztálin ezt nem így gondolta, ezért a legjelentősebb katonai erőit a német főváros támadására összpontosította. 

Árnyék vetül rá

A Vörös Hadsereg 1945. április 16-án indította el az offenzívát Berlin ellen, ahol már az alapvető életfeltételek sem voltak meg. Hitler bunkerében április 30-án öngyilkos lett. Május 2-án pedig már vörös zászló lengett a Reichstag épületén. 1945. május 8-án, közép-európai idő szerint 23 óra 1 perckor a németek hivatalosan is kapituláltak, de az utolsó német harcoló egységek csak május 11-én adták meg végleg magukat. A megismételt német kapituláció végett a szovjetek május 9-én emlékeztek meg ugyanerről a dicsőségről, ami azóta beépült az orosz nemzeti mitológiába is és ezért minden évben a Vörös téri felvonulással ünneplik, hogy megnyerték az általuk Nagy Honvédő Háborúnak nevezett katonai konfliktust. Igaz most erre az ukrán-orosz háború árnyéket vet, de az emberiség emlékezetébe mindez úgy rögzül, hogy a demokrácia győzelmet aratott a fasizmus felett. Igaz a kelet-európai népek számára az igazi felszabadulást, csak a Szovjetunió összeomlása hozta meg, de a második világháborút lezáró békeszerződések a mai napig nagy hatással vannak az európai országok történelmére. 

Felhasznált irodalom

Keegan, John. A második világháború (magyar nyelven). Budapest: Európa Könyvkiadó (2003, 2008). 

Taylor, Alan John Percivale. A második világháború okai (magyar nyelven). Budapest: Scolar Kiadó (1998). 

https://honvedelem.hu/hirek/a-masodik-vilaghaboru-vege-europaban.html

Milward, Alan S.. Háború, gazdaság, társadalom, 1939-1945. A II. világháború hátterében meghúzódó gazdasági események (magyar nyelven). Budapest: Aquila Könyvkiadó (2000).