A mesterséges intelligencia „oktatása” is a tanterv része már

A Pannon Oktatási Központ (POK) évente két 4 évfolyamos és egy 6 évfolyamos gimnáziumi osztályt indít, ami összesen 14 tanulócsoportot jelent majd két év múlva, amit már nem szeretnének növelni, nem szeretnék azt, hogy – adott esetben – a „növekedés” a minőségi oktatás rovására történjen.

– Lezárult a középiskolai központi felvételi időszak gyakorlati része, megjelentek az ideiglenes rangsorok. Mennyien jelentkeztek a 4, illetve a 6 osztályos képzésekre?

– Az intézményünkben írásbeli felvételit írt mintegy 250 jelentkezőből 180-an jelölték meg leendő középiskolájukként a POK-ot. Ebből körülbelül a felét tudjuk felvenni, ami megfelel az előző évek gyakorlatának. Egészen pontosan a két 4 évfolyamos osztályunkba 64 diákot várunk, a 6 évfolyamos osztály most 30 főnél jár. Természetesen nem az osztálylétszám maximalizálása, hanem a minőség biztosítása a célunk. Másfél, két és félszeres túljelentkezés az általános, ami örömmel tölt el bennünket, hiszen nem csökken az érdeklődés a gimnáziumi képzésünk iránt, hanem egy mérsékelt emelkedés tapasztalható, ami a jövőre nézve is biztató. Azt gondolom, hogy a gyerekekben, a szülőkben, családokban az eltelt időszakban már kialakult rólunk egy kép, amely szerint olyan minőségi oktatásra törekszünk, ahol a gyerekek és a szülők is azt szeretnék, hogy innen kikerülve a felsőoktatásban folytathassák a tanulmányaikat. Nagyon sokan jelentkeznek a középiskolai felvételi előkészítőinkre is, a 4 és 6 osztályos képzést illetően. Ami nagyon ígéretes ebben, az az, hogy a felvételizők között egyre növekszik azok aránya, akik igen magas pontszámot érnek el, amiben megmutatkozik a továbbtanulás százszázalékos igénye. 

– Egy középiskola vonzereje gyakorlatilag a felsőoktatási intézményekbe felvett diákok sikerén is múlik. Hogyan áll e téren a POK?

– Továbbtanuló diákjaink többsége, ami az összlétszám kilencven százaléka általában, az első vagy második helyen megjelölt felsőoktatási intézménybe nyer felvételt. Ahhoz, hogy valaki bejusson egy nagy presztízsű egyetemre, igen magas követelményeknek kell megfelelnie. Ehhez nagyon sok plusz pontszámra is szükségük van a diákoknak. Ehhez hozzásegíti őket az, ha eredményesek az OKTV-n (Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny – a szerk.), vagy akár más tanulmányi versenyen, vagy az idegen nyelv, amivel akár plusz 30 pontot is lehet szerezni. Itt említeném meg azt is, hogy komoly indikátora a továbbtanulási ambícióknak az is, hogy ebben a tanévben ősszel tizenkét tanulónk Székesfehérváron előre hozott központi érettségi vizsgát tett idegen nyelvből, ezzel is tehermentesítve magukat a tavaszi időszak megterhelése alól. Közülük tízen százszázalékos emelt szintű érettségivel abszolválták az évet. Nagy hangsúlyt fektetünk arra egyébként, hogy a diákoknak meglegyen legalább az egy, lehetőség szerint a két középfokú nyelvvizsgájuk, de sokuknak már megvan a felsőfokú fokozatuk is. Mindent egybe vetve az emelt szintű érettségi vizsgák aránya a gimnáziumban magasabb, mint ötven százalék, ehhez pedig egyenletesebb és arányosabb a hatosztályos képzés, amelyet már negyedik éve folytatunk. 

– Azt látom, hogy miközben az iskola egyre magasabb minőség mellett kötelezi el magát, közben az egyetemi felvételi szempontrendszer átalakul, nevezetesen az emelt szintű érettségik már nem kellenek bizonyos szakokhoz. Hogyan látja ezt?

– Persze mi is törekszünk arra, hogy kövessük a napi irányt, de az oktatási színvonalat nem szeretnénk csökkenteni az intézményen belül, hiszen – véleményem szerint – a jövő értelmiségének, diplomás szakembereinek alapvető érdeke és kötelezettsége is az, hogy olyan magas szintű képességekkel, tudással rendelkezzenek, amellyel a magyar gazdaság teljesítményéhez hozzá tudjanak járulni. Ez pedig már a középiskolában kezdődik, amihez mi hozzá akarunk és tudunk is járulni.

– Terveznek-e az oktatási portfólióban valamilyen változást? 

– Lépést kell tartanunk a környezeti változásokkal, elvárásokkal, ilyen például a mesterséges intelligencia szerepe, ami már számos technológia, iparág alapját képezi. Az új kihívásokra, a tananyagba való beépítésére elsősorban a nappali gimnáziumi képzésünkben fókuszálunk. Fontos, hogy a jövő generációja olyan tudományokkal is megismerkedjen, ami az ő életükben már mindennapjaik része lesz. Kiemelt figyelmet fordítunk a matematika–informatika emelt szintű oktatására, amelyen belül már jelen van a mesterséges intelligencia. Ehhez olyan hightech szemléltető eszközöket sikerült beszerezni, amikkel az oktatást nemcsak az elméletben, hanem a gyakorlatban is képesek vagyunk végezni. Ezt a gyakorlatot beemeltük a köznevelési tantervünkbe is, hogy a gyerekek megismerkedjenek ezekkel a taneszközökkel annak érdekében, hogy adott esetben az egyetemeken már készség szinten tudják majd használni azokat. 

– Az informatikában való jártasság a gyerekeknek már szinte velük született tulajdonsága. Értelemszerűen hatalmas feladat a pedagógusok felkészítése is annak érdekében, hogy ezzel a tendenciával maguk is lépést tartsanak.

– A mi korosztályunk már csodálkozva hallgatja, hogy mikre képes a mesterséges intelligencia. Gondolok itt például arra, hogy mindnyájan el tudjuk már érni azokat az alkalmazásokat, amelyekkel egy dolgozatot meg lehet írni úgy, hogy csak bediktálják a feladatot, amelyet aztán a mesterséges intelligencia nem órák, hanem szinte másodpercek, percek alatt elkészít. Nyilván a pedagógusainknak, akik ezt oktatják a gyerekeknek, nekik maguknak sem könnyű követni ezt a nagyon gyorsan fejlődő ágazatot, de ők azon a szinten vannak, hogy a gyerekeket fel tudják készíteni arra, hogy használni tudják ezt a tudást a felsőoktatásban. 

– Ne menjünk el a mellett, hogy az intézményt hogyan érintette az energiaárak emelkedése, hogyan tudják csökkenteni a kitettségüket?

– Élhető világunk azon múlik, hogy mennyire figyelünk rá. Egy napelemes rendszer kialakítására pályáztunk a tavalyi esztendőben, de a jogszabályi változások miatt egyelőre nem sikerült rendszerbe állítani, mert forráshiány miatt a pályázatot idő előtt lezárták. Amennyiben folytatják, megnyitják újra ezt a pályázatot, akkor az előkészítésbe fektetett munkánk nem vész el. Sajnos olyan nagy összegű beruházás ez, amit csak önerőből nem tudunk megvalósítani. Ez egy nagy lehetőség lett volna. 

Emellett minden másban törekszünk a környezettudatosságra, amire jó példa az, hogy amikor ezt az ingatlant – annak idején – megvásároltuk és utána fejlesztettük, egyről nem voltam hajlandó lemondani, a kulturált udvarról, a fákról, növényekről. Mintegy 110 méteres fúrt kutunk is van, ami az épület megvásárlásakor feltárt és természetesen megtartott jelentős méretű tűzivíztárolóval együtt lehetőséget biztosít arra, hogy a legszárazabb nyarakon is locsolóvizünk legyen a szép zöld környezet fenntartására.

Egyrészt nem titkoltan magam is kedvelem a szép környezetet, amely a fiatalokra is hat, egyfajta környezettudatosságra neveli őket. Az intézmény udvarában és épületében jártamban-keltemben soha nem láttam még olyat, hogy pet palackok vagy papírdarabok el lennének dobálva, azt gondolom, hogy a kulturált környezetre a diákok is odafigyelnek, magukénak érzik, és vigyáznak is rá. 

– Köszönöm az interjút.