Szent Hubertusz kultusza köztünk él mind a mai napig

Hubert a toulouse-i Charibert király unokája, az aquitaine-i hercegnek, Bertrandnak legidősebb fia. A nemes ifjú 656-ban Maastrichtban született. Ifjú korától kezdve rajongott a természetért, és szenvedélyes vadász volt. A legenda szerint, amikor az egyik év nagypéntekén az Ardennekben vadászott, felbukkant előtte egy különleges hím szarvas, agancsai között egy feszülettel. A szarvas megjelenésével Hubert az úr hangját vélte hallani, aki arra szólította fel, hogy térjen meg, és vegye fel a kereszténységet. Felesége halálával végleg otthagyta a világi életet, és pap lett. Maastricht első érsekévé választották, később a mai Belgiumba költözött, 705 és 727 között Lüttich városának püspöke lett. 

Egy horgászaton megsebesült, de még így betegen is elindult 727. május 30-án egy templomszentelésre. Onnan azonban már nem tért vissza, útközben meghalt. Testét a liége-i Szent Péter-templomban helyezték örök nyugalomra. Amikor 743-ban felnyitották a sírját, Hubert püspök földi maradványait olyan épen találták, mintha előző nap temették volna el. Szentté avatták 825-ben, és ereklyéit átvitték az andoge-i (Ardennek) apátságba, amelyet hamarosan róla neveztek el. Az apátság Franciaország Normadia tartományában, Saint Germain la Blanche-Herbe városában található. 

Tisztelete Északnyugat-Európában terjedt el 
Az agancsai között feszülettel megjelenő szarvast Szent Eustachius legendájában is megtaláljuk. A XV–XVIII. században Eustachiushoz hasonlóan vadászként vadászkürttel, vadászkéssel, kutyával, agancsa között feszületet hordozó szarvas előtt térdelve, vagy püspökként pásztorbottal ábrázolták. Hubert püspök tisztelete főleg Lotharingiában, a Rajna-vidéken és Belgiumban virágzott, de a krónikák tanúsága szerint időnként hazánkban is felbukkant. 

Nálunk Hubertus tiszteletét erősítette a magyar történeti hagyomány csodaszarvas-legendája, Hunor és Ma­gor mondája. A középkorban Szent Hubert tiszteletére szentelték a Nógrád vármegyei Garáb premontrei prépostsága monostorát, amely csaknem 250 év után, 1436-ban szűnt meg. A felvidéki Nemesludrova (volt Liptó megye) Mária koronázását ábrázoló, 1500 után készült szárnyas oltárán több szent társaságában Hubert is látható. Szenthubert, régies írásmóddal Szent-Huberth falut (volt Torontál megye) 1770-ben elzászi és lo­tharingiai franciák alapították. Új lakóhelyüket régi szülőföldjük szentjéről nevezték el, templomukat neki szentelték. A német lakosságú Orczyfalva (volt Temes megye) templomát 1809-ben a magyar királyi kamara építtette. Ez szintén Hubertus nevét kapta. A felhozott példák ellenére Szent Hubert hazai kultusza Magyarországon sokáig elhanyagolhatónak számított. 

Szent Hubert-napi vadászat hagyományai 
Belgiumban a vadásztársaságok országszerte megrendezik a Szent Hubert-napi vadászatot, ami úgy kezdődik, hogy a vadászok vadászebeik kíséretében a templomokhoz vonulnak, lovon ülve felsorakoznak, ahol a pap megáldja őket. A szertartás fontos része a mastellen nevű kenyéráldás. A vadászkürtösök a vadászat megkezdését jelzik. A három napig tartó vadászattal egy időben a települések gasztronómiai különlegességekkel várják távoli és közeli vidékekről érkező vendégeiket. 

A vadgasztronómiának is nagy kultusza van 
A Szent Hubert-kultuszhoz kapcsolódó ételreceptek sora mind alapanyagait, mind pedig elkészítési módját tekintve igen változatos. Ilyen a ragu à la Szt. Hubert (maradék vadhúsokból), a szarvasborda Szt. Hubert módra, a Szt. Hubert-leves, a Szt. Hubert-nyúlgerinc, a Szt. Hubert-vaddisznópörkölt, a Szt. Hubert-szelet vadmalacból, a Szt. Hubert-szarvascomb gyömbérrel ízesítve, serpenyős nyúl vörösborban, Szt. Hubert-omlett (vadpástétommal és erdei gombával), valamint a Hubertusz vadászpecsenye.