Hulladéknapló – egy hét fogyasztása a mérlegen

Tömören a Maradék nélkül felmérésről: a Nébih 2016 óta követi nyomon a magyar lakosság élelmiszer-pazarlását. Az első adatgyűjtés szerint a magyarok fejenként évi 65,5 kg élelmiszer-hulladékot „termeltek” évente, amelynek mintegy fele, 33,1 kg volt a tényleges pazarlás. A pazarlás, vagyis a feleslegesen kidobott élelmiszerek mennyisége 2019-re 31,9 kg-ra mérséklődött, a legfrissebb adat pedig 25,2 kg. 

A Maradék nélkül méréshez főként azért csatlakoztunk családilag, hogy jobban rálássunk átlagban háromfős háztartásunk fogyasztására, és az ezzel együtt járó hulladéktermelésére. December 10. és 16. között napi egy alkalommal, rendszerint este pakoltuk digitális mérlegre mindazt, ami az élelmiszer-felhasználás során megmaradt és/vagy hanyagságunk miatt a kukában végezte. Egy hét után 3291 grammot mutatott a táblázat. Ennek egy jelentős szelete volt, amely a konyhából/hűtőből a komposztra került (pl: krumplihéj, tojáshéj, kávézacc, hagymahéj, stb.) Jutott belőle a házi kedvenceknek – eb, macska – is (pl.: csontok, szalonnabőrke, almacsutka). A nem minden esetben a leg­precízebben kivitelezett sütési és főzési eljárások miatt a lefolyóban végezte viszonylag sok-sok grammnyi cukor, só, liszt, margarin. Az élelmiszer-hulladék keletkezésének okát is meg kell nevezni a felmérés során. Sajnos, többször is be kellett jelölnünk az „elfeledkeztünk róla, lejárt, megromlott” kategóriát. 

A hét végén összegezni kellett az egyéb hulladékokat is (üveg, papír, fémek, beleértve az élelmiszerek csomagolását is). Sokkoló adattal szembesültünk, a mérleg 13 kilót mutatott. Üvegcsék, konzervek és temérdek, egyszer használatos különböző méretű és formájú műanyag csomagolás. Napi 15 percet igényelt átlagban a méricskélés, a digitális űrlap kitöltése. Mivel az adott héten jóval nagyobb figyelem irányult az élelmiszerekre és az étkezésre, így minden bizonnyal legjobb formánkat hoztuk. Vélhetően az év más napjain jóval kevésbé vagyunk tudatosak a fogyasztás, a sütés-főzés terén. Az EU szándékai szerint 2030-ra a jelenlegi felére csökkentené az egy főre jutó élelmiszer-hulladék mennyiségét kiskereskedelmi és fogyasztói szinten egyaránt. 
Ehhez átlagemberként számos praktikával járulhatunk hozzá. A szakemberek szerint az első lépés a bevásárlásnál kezdődik. Tudatos tervezéssel – heti étrend meghatározása – jóval kevesebb felesleget cipelünk haza, így csökken a hulladék mennyisége és még spórolhatunk is.