A magyar honvédség napja alkalmából tartottak megemlékezést a ´48-as emlékműnél

De mi is történt május 21-én? A magyar forradalom és szabadságharc tavaszi hadjáratának csúcspontjaként 1849. május 21-én a honvédsereg háromhetes ostrom után Görgei Artúr vezetésével visszavette Buda várát, majd a hadsereg a főparancsnoksága mellett átvette a hadügyminisztérium igazgatását is. Ennek emlékére 1992-től a kormány határozata alapján e napon ünneplik a magyar honvédelem napját. Érdekes, hogy Buda visszafoglalását sokan időpocsékolásnak tartották, egy idő után még Kossuth Lajos is, mert harcászati szempontból nem volt nagy jelentősége. Viszont több más helyen Görgei serege nagy segítséget jelentett volna. Vannak olyan vélemények is, hogy a szabadságáért, függetlenségéért küzdő magyar nemzetnek szüksége volt arra, hogy a fővárosa, Buda a saját kezében legyen. A május 4. és 21. közötti ostrom alatt az osztrák hadsereg négy elsőrendű hadosztályát veszítette el, 710 katona elesett, 4200 fő, köztük 113 tiszt hadifogságba került. A harc 370 magyar honvéd életét követelte, és 670-en sebesültek meg. 
A megjelenteket Csécs István nyugállományú alezredes, a Dunaújvárosi Civil Honvéd Klub elnöke köszöntötte először. Kiemelte, hogy 1848-ban önerőből, sikeres, nemzetvédő hadsereget, a honvédséget hoztak létre Magyarországon. Az alezredes elmondta, nehéz időszakot élünk a koronavírus-járvány és az orosz–ukrán háború miatt, ezekből is látható, milyen törékeny a biztonság. Szerencsére ma hazánk a NATO-tagságának köszönhetően biztonságban van. Beszédét azzal fejezte be, legyünk büszkék a történelmünkre. 
Ezután Szemenyei István, a Dunaújvárosi SZC Rudas Közgazdasági Technikumának és Kollégiumának igazgatója mondott néhány szót. 
– Évek óta meghívnak minket erre az ünnepségre, és mi néhány diákunkkal mindig büszkén jövünk el. Fontos és jeles nap május 21-e számunkra. 
Végül Orosz Csaba, a közbiztonsági és környezetvédelmi bizottság elnöke Pesti János zászlóssal, a Honvéd Klub elnökségi tagjával koszorúzta meg az emlékművet.