Az érvénytelen végrendelet

Ez azt jelenti, hogy nem felel meg azoknak az alaki követelményeknek, amelyet a jogszabály az adott végrendelettípusra előír. Így érvénytelen például a gyorsírással, vagy más, a közönséges írástól eltérő egyéb jel- vagy számjegy­írással készült végrendelet. 
Érvénytelen a más által írt végrendelet, ha az örökhagyó nem írta alá, vagy hiányzik róla a tanúk aláírása. 
Érvénytelen a végrendelet akkor is, ha a végrendelkezőnek hiányzott a végrendelkezési képessége. 
Ilyen például a 14. életévét be nem töltött kiskorú végrendelete. De ilyen az írástudatlan, olvasásra, nevének aláírására képtelen állapotban lévő személy írásbeli magánvégrendelete is. 
 

Az érvénytelen végrendeletek közé tartoznak azok az esetek, amikor a végrendelkező akarata szenvedett valamilyen hibában. Ilyen például, ha az örökhagyó tévedett a végrendelet tartalmában, vagy nem is akart végrendelkezni. 
Akarati hiba az is, ha az örökhagyót jogellenes fenyegetéssel vagy tisztességtelen befolyással bírták rá a végintézkedésre. 
A végrendeleti rendelkezés érvénytelenségét okozhatja tartalmi hiba is. Például a végrendeleti tanú vagy a tanú hozzátartozója javára szóló juttatás, amennyiben a végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó nem saját kezűleg írta és írta alá, vagy további két tanú nem működött közre a végrendeletnél. 
Tartalmi okból érvénytelen az a végrendeleti intézkedés is, amely jó erkölcsbe ütköző, vagy érthetetlen, lehetetlen, ellentmondó feltételt tartalmaz. Tartalmilag érvénytelen az olyan rendelkezés is, amelyben a végrendelet megtételekor még meg nem fogant személyt nevez örökössé az örökhagyó. 

Dr. Unger Zsolt
ügyvéd