Történelem

2022.03.14. 07:00

Mítosz vagy igazság?

Prof. dr. Hermann Róbert tartott előadást szerdán a Pannon Oktatási Központban Az 1848-as forradalom mítoszai és a Görgey–Kossuth-kérdés címmel.

Agárdy Csaba

Fotó: Zsedrovits Eniko

Dunaújváros - A professzor az előadását a mítoszok közül azzal kezdte, igaz-e, hogy Petőfi Sándor a Nemzeti Múzeum lépcsőjén elszavalta a Nemzeti Dalt, avagy sem? Egyértelműen kijelentette, ez nem történt meg. Petőfi ugyanis a Pilvax Kávézóban, az orvosi egyetemen, illetve a Landerer nyomdában szavalta el a költeményét, de a múzeum lépcsőjén soha. Több dolog is alátámasztja azt, hogy a múzeumnál nem volt szavalás, például az, hogy Petőfi naplójában sem esik egy szó sem a múzeumról. Az is tény, hogy a március 15-i eseményekről beszámoló hírlapi tudósítások sem említik meg a múzeumot mint helyszínt. 

Dr. Hermann Róbert történész előadás közben Fotó: Szabóné Zsedrovits Enikő/Dunaújvárosi Hírlap

Hermann Róbert feltette a kérdést: akkor miért mindig a múzeumnál tarják a központi ünnepségeket, miért ott mondanak beszédet a politikusok? Ennek oka lehet az, hogy ahol Petőfi felolvasta a versét, azokat az épületeket már lebontották, a Nemzeti Múzeum pedig még mindig áll. Azután jóval az 1848–49-es események után megjelent irodalmi művekben, Vahot Imre, Jókai Mór, Gracza György tollából közli tényként azt, hogy Petőfi a múzeum lépcsőjén szavalt, de ez nem igaz, azonban bevésődött a köztudatba. Egy furcsaság ezzel kapcsolatban, hogy az egyik könyvben egy eredetinek mondott képet közölnek, ahol Petőfi szaval. De egyetlenegy esernyő sem látható a képen, pedig 1848. március 15-én egész nap esett az eső – fogalmazott a professzor. 
Petőfi halála körül is sok legenda kering a köztudatban. 

Ami biztos, hogy nem a segesvári csatában halt meg, mivel Bem József fiaként szerette, és nem engedte a harcok közelébe. A küzdelmek idejét a Segesvárhoz közeli Fehéregyházán töltötte, és amikor a magyar seregnek menekülnie kellett, akkor az orosz hadsereghez tartozó kozákok végezték ki. Az elmúlt években többször is felvetődött, hogy orosz fogságba esett, és elvitték Barguzinba. Hermann Róbert elmondta, ennek igen kicsi a valószínűsége: 
– 1849-ben Varsóban az osztrákok és az oroszok megegyeztek arról, hogy kiadják egymásnak azokat a foglyokat, akiket a másik érdekterületén fogtak el. Ehhez tartották magukat, senki sem került Habsburg területről orosz fogságba. Amikor még magas rangú katonatiszteket is kiadtak a másik félnek, akkor egy ismeretlen Petőfit ugyan miért hurcoltak volna el. Semmilyen hiteles adat nincs arról, hogy fogságba került és Oroszországba vitték volna,. 
 

A Görgey–Kossuth-kérdéssel kapcsolatban a professzor az alábbi véleményen volt: – Kossuth Görgeyt sokáig támogatta, majd félreállította, végül árulónak tartotta. Görgey úgy gondolta, hogy Komáromban állomásoztatja a seregét, hiszen ott volt az ország legkorszerűbb erődítménye, de Kossuth Szegedre vezényelte, ekkor tört meg végleg a kapcsolatuk, és Görgeyt leváltva, Mészáros Lázár lett a főparancsnok. 
 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában