A tavalyi esztendő nagyvilágban történt eseményei időrendi sorrendben (2. rész)

Február 4.: Joe Biden amerikai elnök külpolitikai törekvéseit felvázolva közölte: kormánya nem huny többé szemet Oroszország tevékenysége felett, Kínát országa legkomolyabb vetélytársának nevezte. 

Február 8.: megkezdődött az érdemi jogi eljárás a korrupcióval, csalással és hivatali visszaéléssel vádolt Benjámín Netanjáhú izraeli kormányfő perében. 

Február 8.: az Egyesült Államok megfigyelőként visszatért az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába, amelyből 2018-ban lépett ki, majd október 14-én ismét a szervezet tagja lett. 

Február 9.: a Covid–19-­járvány miatt online videó­konferencia keretében rendezték meg a kilencedik Kína–Kelet-Közép-Európa (17+1) csúcstalálkozót. 

Február 9.: Mars körüli pályára állt az első arab Mars-misszió, az el-Amal (Remény) szonda. 

Február 14.: Koszovóban az ultranacionalista Önrendelkezés (Vetevendosje) párt nyerte meg az előre hozott választást. Az Albin Kurti vezette kormány március 22-én lépett hivatalba, a törvényhozás április 4-én Vjosa Osmanit választotta meg államfőnek. 

Február 14.: a spanyolországi Katalóniában ismét a függetlenségpárti erők győztek a regionális parlamenti választáson. Az új parlament május 21-én a függetlenségpárti Pere Aragonést választotta az autonóm közösség elnökévé a közhivatal betöltésétől eltiltott Quim Torra utódaként. A madridi kormány június 22-én a párbeszédre törekedve részleges kegyelemben részesített kilenc katalán függetlenségi vezetőt, akiket a 2017 októberi alkotmányellenes népszavazás és a függetlenségi nyilatkozat elfogadása miatt ítéltek börtönbüntetésre. 

Február 15.: a nigériai Ngozi Okonjo-Iwealát választották meg a Kereskedelmi Világszervezet első női és első afrikai főigazgatójának. 

Február 16.: Emmanuel Macron francia elnök részvételével rendezték meg a száheli térség államainak csúcstalálkozóját az iszlamista szélsőségek elleni küzdelemről. 

Február 17.: Krakkóban rendezték meg a fennállásának harmincadik évfordulóját ünneplő visegrádi csoport csúcstalálkozóját, Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének részvételével. 

Február 18.: lemondott Gior­gi Gaharia georgiai (grúz) kormányfő, utódja Irakli Garibasvili lett. 

Február 18.: landolt a Marson az amerikai Perseverance marsjáró, amely szeptember 5-én gyűjtötte be első kőzetmintáját, a vele együtt érkezett marshelikopter április 19-én első ízben repült ember alkotta eszközként másik bolygó felszíne fölött. 

Február 22–23.: az ENSZ 5. Környezetvédelmi közgyűlésén elfogadták az ENSZ Környezetvédelmi programjának (UNEP) globális stratégiáját. 

Február 25.: az ausztrál parlament a kormány és a Facebook megegyezését szentesítő törvényt fogadott el, amely szerint a közösségi médiáknak egyes esetekben fizetniük kell a hírtartalom megjelentetéséért. 

Március 1.: egy év letöltendő és két év felfüggesztett börtönre ítélték befolyással való üzérkedés és korrupció miatt Nicolas Sarkozyt, aki a francia V. Köztársaság volt elnökei közül elsőként állt korrupció miatt bíróság elé. Sarkozyt szeptember 30-án egy újabb perben illegális kampányfinanszírozás miatt ítélték egy év börtönre. 

Március 2.: az Európai Bíróság ítélete szerint sérthetik az uniós jogot a lengyel igazságszolgáltatási tanácsról szóló törvény egyes módosításai, az ítéletet a lengyel kormány elutasította. 

Március 3.: a demokrata többségű amerikai képviselőház választási reformot fogadott el, amely június 22-én elbukott a szenátusban. A képviselőház elfogadta a rendőrség átfogó reformját előirányzó törvényt is, amely szeptemberben akadt el a felsőházban. 

Március 4.: az Európai Gyógyszerügynökség megkezdte az orosz Szputnyik V koronavírus elleni vakcina folyamatos felülvizsgálatát. 

Március 5–8.: apostoli látogatást tett Irakban Ferenc pápa, a többségében síita muszlimok lakta arab országban még nem járt katolikus egyházfő. 

Március 5–10.: a kínai parlament jóváhagyta a 2021 és 2025 közötti ötéves tervet. 

Március 7.: Harry, Sussex hercege és felesége, Meghan hercegné a CBS televíziónak adott nagy vihart kiváltó interjút, nyíltan beszélve a királyi családon belüli ellentétekről. 

Március 8.: Csehországban engedélyezték a Dukovany atomerőmű kibővítését, amelyből kizárták a szovjet Roszatom vállalatot. 

Március 10.: megkezdődött az orosz kivitelezésű törökországi Akkuyu atomerőmű harmadik blokkjának építése. 

Március 11.: Magyarország és Lengyelország keresetet nyújtott be az Európai Bírósághoz annak megvizsgálására, hogy a január 1-jén hatályba lépett jogállamisági feltételrendszer megfelel-e az uniós alapszerződésnek. December 2-án a bíróság főtanácsnoka véleményében az indítvány elutasítását javasolta. 

Március 11.: a kínai parlament elfogadta a hongkongi választási rendszer átalakításáról szóló tervezetet, amelyet 30-án hagyott jóvá a parlament állandó bizottsága, a heves tiltakozást kiváltó jogszabály Peking befolyását biztosítja a volt brit gyarmaton. 

Március 11.: hatályba lépett Joe Biden amerikai elnök 1900 milliárd dolláros, a koronavírus-járvány gazdasági hatásait ellensúlyozó gazdaságélénkítő csomagja. 

Március 15.: a vatikáni Hittani Kongregáció nemet mondott a kapcsolatban élő azonos neműek esetleges áldására. 

Március 18.: az amerikai szenátus jóváhagyta William Burns kinevezését a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) élére. 

Március 18–19.: a Biden-kormány hivatalba lépése óta első amerikai–kínai külügyminiszteri találkozón mindkét fél nyilvánosan bírálta a másik politikáját. 

Március 23.: egy hétig elzárta a Szuezi-csatornát a megfeneklett Evergreen óriás konténerszállító hajó, a baleset jelentős zavarokat okozott a globális szállítási láncokban. 

Március 23.: Izraelben a két éven belül negyedik előre hozott választáson is kiegyensúlyozott eredmény született. Az ellenzéki pártoknak június 2-án sikerült koalíciós kormányt alakítaniuk, ennek június 13-i hivatalba lépésével lezárult a jobboldali Likud párt vezetője, Benjámin Benjámín Netanjáhú 12 éves, Izrael történetében leghosszabb kormányzása. 

Március 24.: az orosz parlament a választási törvényt módosítva lehetővé tette, hogy Vlagyimir Putyin újabb két elnöki ciklusra jelöltethesse magát. 

Március 25.: a német szövetségi parlament hozzájárult az uniós helyreállítási alap létrehozásához. Az ellenzéki AfD párt által benyújtott, a döntést az uniós joggal ellentétesnek nevező beadványt az alkotmánybíróság április 21-én elutasította. 

Március 25.: az Európai Tanács videó-konferencia keretében tartott csúcstalálkozóján a koronavírus-járvány elleni küzdelemről tárgyaltak, a tagállami vezetők a transzatlanti kapcsolatok kérdéséről videó-összeköttetés révén folytattak megbeszélést Joe Biden amerikai elnökkel. 

Március 27.: 25 évre szóló átfogó együttműködési megállapodást írt alá Kína és Irán. 

Március 29.: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértőinek Vuhanban, a koronavírus-járvány első gócpontjában folytatott vizsgálatát összegző jelentése a járvány kitörésének négy lehetséges okát jelölte meg. Az amerikai hírszerzés október 30-án közzétett jelentésében beismerte: vélhetőleg soha nem lehet tisztázni a koronavírus eredetét. 

Március 30.: a kormánykoalíción belüli feszültségek miatt lemondott Igor Matovic szlovák kormányfő, a régi-új kormány Eduard Heger addigi pénzügyminiszter vezetésével május 4-én lépett hivatalba. 

Március 31.: az Európai Bizottság a lengyel igazságszolgáltatási reform miatti kötelezettségszegési eljárást harmadik szakaszba léptetve az Európai Bírósághoz fordult. A jogi testület július 15-én a lengyel bírák fegyelmi rendszerét az uniós joggal össze nem egyeztethetőnek minősítette, majd október 27-én napi egymillió eurós pénzbüntetést rótt ki Varsóra, mert nem függesztette fel a fegyelmi kamarák működését. Október 7-én a lengyel alkotmánybíróság úgy döntött, a nemzeti alkotmánynak elsőbbsége van az uniós joggal szemben azokon a területeken, amelyeken az utóbbinak nincs kizárólagos hatásköre, például az igazságügy szervezésében. Az Európai Bizottság ezután közölte: az uniós bíróság minden határozata kötelező a tagállamok hatóságaira nézve. 

MTI 

(Folytatjuk)