Pénteken kezdődik az ortodox karácsony

A Julianus-naptárhoz igazodva a szerb ortodox hívők vízkereszt napján, azaz január hatodikán tartják a szentestét, ami náluk böjti napnak számít. 

A karácsonyi ünnepre megnyitják a Rácalmás ófalujában lévő szerb ortodox templomot, hogy karácsonyi liturgiára gyülekeznek a hívők. A bádnyák – vagyis az istentisztelet – január 6-án délután 14 órakor kezdődik. 

A lelkész a szent hagyományok szerint megszenteli a faágakat, amelyekből később a templom előtt tüzet raknak, és a máglya köré gyűlve, karácsonyi dalokat énekelnek majd a hívők. 

A karácsonyuk háromnapos az ortodox hívőknek is, és január hetedikén, pénteken kezdődik. Előtte azonban náluk is hagyomány a szenteste, vagyis a felkészülés napja. A szerb ortodox karácsony előestéjét böjttel várják a családok. 

A rácalmási asszonyok például már reggel bedagasztják a sós-vizes kalácsot, mert ebből a tésztából készítik később a mákos és diós gubát is. Estére böjtös bablevest főznek, utána – illetve mellé – fogyasztják a kalácsokat: egyiket az egészségért, másikat a Holdért. A maradék tészta lesz a gubarudak alapja. Manapság már csak jelképesen, de egy kosárban a szalmából a lakásba is kerül. Elmaradhatatlan része a szentestének az ünnepi kalács, amit szakajtóba, magvakra helyeznek, érdekessége, hogy a tetejét négy részre osztja a kereszt alakban ráhelyezett tészta, és a cikkelyeken lévő gyertyákat minden étkezéskor meggyújtják. 

A lakást dióval szentelik fel a négy égtáj felé. A magvaknak nagy jelentőséget tulajdonítanak, a gyertyákat is magvakkal szabad eloltaniuk. 

Az ortodoxok és a katolikusok hagyományai merőben eltérőek. Az előbbi hívőknél a csillogás és a pazar lakoma járja szenteste, az utóbbiak – a most karácsonyozó szerb közösség tagjai is – a test és a lélek megtisztítására helyezik a hangsúlyt a jeles ünnepek előtt.