Fenntartjuk az adócsökkentést, valamint a beruházás-ösztönzést

Térségünk egyre több zöldmezős beruházást vonz, és a már meglévő vállalkozások fejlesztéseivel együtt növekszik a térség, benne Dunaújváros gazdasági potenciálja. 

– A keleti nyitás részeként számon tartott dél-koreai SK Innovation és a török Yaris Cabin mellett milyen további gazdaságfejlesztési lehetőségeket lát a térségben? A Dunacell most bejelentett beruházása mellett gondolok itt például a Hankook-beruházás negyedik ütemére. 

– Mi egy közepes méretű gazdaság vagyunk, így rá vagyunk utalva a külföldről érkező tőkebeáramlásra. Tehát minél több beruházás érkezik az országba, annál gyorsabban nő a magyar gazdaság. Ezért is született korábban az a döntés, hogy a külügyet és a külgazdaságot egy minisztériumba csoportosítjuk, hiszen így a magyar diplomácia minden erőforrását felhasználhatjuk arra, hogy magyarországi beruházásokról győzzük meg a külföldi vállalatokat világszerte. 

A meggyőzés és a befektetések mellett pedig fontos, hogy ezek a vállalatok a lehető legjobb körülményekkel találkozzanak mind a beruházási fázis, mind pedig a működés során, hiszen a jól működő vállalatok vonzzák később az újabb befektetőket.

Ennek a térségnek az a hatalmas előnye, hogy mindig is ipari központ volt

Dunaújváros és térsége e tekintetben egy kifejezetten vonzó környezet, köszönhetően az infrastruktúrának és a munkaerő-kínálatnak. Ennek a térségnek az a hatalmas előnye, hogy mindig is ipari központ volt, és ezek a tradicionális alapok sokat számítanak manapság, amikor már nagyon szofisztikált módon zajlik az ipari termelés. 

A Hankookkal is folyamatosan egyeztetünk a jelenlétük növeléséről. A cégcsoportnak jók az európai értékesítési számai, ami nyilvánvalóan előfeltétele annak, hogy további fejlesztéseket hajtsanak végre. Ezeknél a beruházásoknál jelenleg 30 százalékos támogatási intenzitásra van lehetőség, ami mellett képzési támogatást tudunk még nyújtani. Összességében azt hiszem, hogy lesz még itt bőven bejelentenivaló a következő hónapokban. 

– Tavaly – a koronavírus-járvány ellenére – a beruházás-ösztönzési rendszeren keresztül annyi beruházás Magyarországra hozataláról született megállapodás, amennyire korábban még sohasem volt példa. Milyen ütemben folytatódhat a jövőben ez a folyamat? 

– A világjárvány kitörése után nagy vita volt Magyarországon a tekintetben, hogy az állam milyen módon kezelje a válság gazdasági következményeit. Mi most is kitartottunk amellett a gazdasági stratégia mellett, amit 12 éve folytatunk, miszerint a magyar embereknek munkát kell adni, nem segélyt. Munka csak akkor van, ha van munkahely, munkahely pedig akkor van, ha vannak beruházó vállalatok. Ezért a világjárvány alatt a magyar kormány jelentős pénzügyi erőforrásokat mozdított meg a befektetések idevonzása érdekében, és ezek a kormányzati ráfordítások mind kifizetődtek. 

Ezt bizonyítja, hogy annak ellenére, hogy a koronavírus miatt a világgazdaság „fekete éveit” élhettük át az elmúlt két esztendőben, a magyar gazdaság négy rekordot is megdöntött: soha ennyi beruházás nem jött egy év alatt Magyarországra állami támogatással, soha ennyien nem dolgoztak Magyarországon, mint jelenleg, soha ilyen alacsony nem volt a munkanélküliség és soha ennyit nem exportáltunk. A világrangsorban csak a 95.-ek vagyunk lakosságszám tekintetében, de a 34. legnagyobb exportteljesítményt mi adjuk. A tavalyi évben 110 milliárd euró fölé emelkedett a magyar export, megközelítve a GDP 85 százalékát. Ez mind azt mutatja, hogy az itt működő magyar és nemzetközi vállalatok olyan technológiákat alkalmaznak, amelyek nemzetközileg is versenyképessé teszik a hazai gazdaságot. Ezzel párhuzamosan nem szabad elfeledni, hogy mi még a válságban is adót csökkentettünk: idén januártól például 4 százalékkal csökkentettük a munkáltatók adóterheit, ami megteremti annak a lehetőségét, hogy több embert foglalkoztassanak több fizetésért anélkül, hogy a versenyképességüket rontanák. Ezért a jövőben is fenntartjuk mind az adócsökkentési, mind a beruházás-ösztönzési politikánkat. 

– A gazdasági környezetnek van egy másik vetülete is, ez pedig az infrastruktúra. A térség gazdasági potenciálját központi logisztikai helyzete, a Duna-híd, az M8 autóút is erősíti, ami további beruházásokat vonzhat ide. A kelet–nyugati logisztikai tengely részeként a fővárost elkerülő V0 vasútvonal is megépül, akár ezen a térségen áthaladva. Milyen formában szerepel ez a kormányzati fejlesztési elképzelésekben? 

– Egyértelmű, hogy a V0 vasútvonalat meg kell építeni, mivel a Budapesten keresztül történő vasúti teherfuvarozás egy nagy versenyhátrány számunkra, hiszen jelentősen lelassítja a kelet–nyugat irányú vasúti teherforgalmat. Mi versenybe szálltunk azért, hogy a Kínából Európába szállított áruk egy jelentős része rajtunk menjen keresztül, ami két útvonalon történhet meg: délről és keletről. Délről a görögországi kikötőkbe behajózott áruk Görögország, Észak-Macedónia és Szerbia érintésével érkeznek Magyarországra, majd tőlünk szállítják tovább nyugatra. Komoly beruházásokat hajtunk végre az ország keleti felében is (Fényeslitke – a szerk.): az oroszokkal vegyesvállalatot hoztunk létre annak érdekében, hogy a keletről nyugati irányba szárazföldön szállított áruk is a lehető legnagyobb mértékben Magyarországon jöjjenek keresztül. Mindehhez arra is szükség van, hogy Budapestet ettől a teherforgalomtól és környezeti terheléstől mentesítsük, amire a V0 vasútvonal megoldást nyújtana. Arról, hogy ez milyen nyomvonalon menjen pontosan, még szakmai egyeztetések zajlanak, de nem lehet kérdés, hogy Budapestet előbb-utóbb a vasúti teherforgalomnak is el kell kerülnie. 

– A jelentősen megnövekedett energiaárak megterhelik az európai országokat, a nagy ipari felhasználókat. Magyarországon mi lehet a megoldás? 

– Az energiaár-válság problémáját hosszú távon kell megoldani, és a megoldás a nukleáris energia. Fontos észrevenni, hogy Magyarország nem szembesült olyan energiaellátási zavarokkal, mint más országok, aminek két oka van: időben megkötöttük a hosszú távú gázvásárlási szerződésünket az oroszokkal, és van nukleáris erőművünk. 

Magyarországon a megtermelt villamos energia fele ma Pakshoz kötődik. Paks II. megépülésével és a folyamatban lévő napenergia-beruházásokkal együtt pedig majd elmondhatjuk magunkról, hogy hazánk teljes mértékben önellátóvá vált a villamos energia területén. Kevés ország van, amely ezt állíthatja magáról, mi ezen országok közé igyekszünk. 

A nukleáris energia egy biztonságos, tiszta, zöld, olcsó formája az energia előállításának, Pakson pedig már most is a világ egyik legbiztonságosabb és leghatékonyabb erőműve működik. 

– A Paks II. beruházás új kihívásokat és lehetőségeket jelent a felsőfokú szakemberképzésben is, amelyben a Dunaújvárosi Egyetemnek már most is fontos szerepe van. 

– Ha világviszonylatban nézzük, Magyarország nem egy nagy ország, nem bővelkedünk ásványkincsekben, gázunk, olajunk sem nagyon van, és nincsen tengerpartunk sem. Ez azt jelenti, hogy amíg más országok természetszerűen birtokolják ezeket az előnyöket, addig nekünk valami olyasmit kell mutatni a világnak, ami versenyképes tud lenni mindezekkel szemben. 

Ilyen például a bizonyos ágazatokhoz kapcsolódó felsőoktatási képzésünk. Szemmel láthatóan egyre több ország választja a nukleáris formáját az energia előállításának, amely országokban több százas, ezres nagyságrendben van szükség nukleáris szakemberekre. 

Ezen a területen mi olyan szakmai képzést tudunk nyújtani, ami nem csak kiemelkedő, de egyedi is, ezért fontos, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem, és a paksi gyakorló reaktor olyan osztatlan egészet alkossanak, amit a hazai nukleárisszakember-képzés mellett fel tudunk ajánlani más országoknak is. 

– Az illegális bevándorlás európai kezelése továbbra sem megoldott. Hogyan lehet a kialakult helyzetet kezelni? 

– A helyzet az, hogy az illegális bevándorlást kiváltó okok nem csökkentek az elmúlt időszakban, sőt egyre súlyosabbá válnak. Az illegális migrációt európai szempontból úgy kell szemlélni, mint egy nagy tervet, amely arról szól, hogyan változtassák meg a kontinens lakosságának összetételét. Bennünket pedig azért támadnak, mert egy nemzetközi liberális „mainstream” által dédelgetett elképzelés megvalósulását akadályoztuk meg. Valószínű, hogy az elkövetkező években is azzal kell számolnunk, hogy nagyon komoly migrációs hullámok fogják érni az európai országokat. Sokan úgy gondolják, hogy minden ország kiindulópontja, tranzitországa vagy célállomása a migrációnak. Mi ebben nem hiszünk, szerintünk van egy negyedik kategória is, mégpedig az, amelyik az említett három kategóriából egyikbe sem akar tartozni. 

Mi ilyen ország vagyunk és ilyen akarunk maradni a jövőben is. Ragaszkodunk ahhoz a jogunkhoz, hogy mi magunk mondjuk meg, hogy kit engedünk ide be, kivel vagyunk hajlandóak együtt élni. Ezt mi nem vagyunk hajlandóak feladni, és ez nagy küzdelmet vetít előre az elkövetkezendő évekre is. 

– Áprilisban országgyűlési választások lesznek. Számos kérdésben a balliberális ellenzék gyökeresen mást képvisel, mint a nemzeti oldal. Mire számít? 

– Magyarország életében a közelmúltban – 2010-ben – volt egy jelentős fordulópont. Világosan elkülöníthető a két időszak. Most a magyar emberek azt dönthetik el, hogy a 2010 óta megkezdett utat, vagy a 2010-ben lezárult utat választják-e. Világos, hogy mi történt addig, és az is, hogy mi történt azóta. Én azért is örültem annak, hogy az egész ellenzék összeállt, mert így nem lehet mellébeszélni a részükről, hogy ki minek volt a részese, meg hogy ki mivel ért egyet. Gyakorlatilag a teljes ellenzék azonosult a 2010 előtti időszakkal. A magyar emberek számára világos döntési lehetőséget kínált fel ezáltal, hogy a 2010 előtti vagy utáni életet akarják-e választani. Nagyon remélem, hogy az emberek mérlegre teszik azt, hogy 2010 előtt miket vettek el tőlük, és 2010 óta milyen új lehetőségek nyíltak ki számukra.