A szúnyogok ellen is idejében, már télen fel kell készülnünk!

Kőszegi Dániel először a különlegesen felszerelt helikopterről mondott néhány tudnivalót, érdekes információt. 

– Ezt a gépet az orrára szerelt különleges technikai eszközzel, egy lézerszkennerrel látták el. Segítségével ­Magyarországon először, az úgynevezett LIDAR technológiával láttunk neki a nagy munkának. Ez alkalommal a Nyugat-Európában tanultak alapján Rác­almás, Dunaújváros, Baracs, Apostag, Dunaföldvár és Bölcske hullámterét kémleltük, de számos település várja még, hogy azoknál is elkészítsük azt a térképet, amely a berepült területen feltárja a reális szúnyog-tenyészőhelyeket. 

– Megelőző tevékenység, amit végeznek? 

– A helikopter orrára szerelt lézerszkennerrel először végigpásztázták az árteret, hogy az összes mélyedést, gödröt feltárják, ahonnét egy esetleges áradás után nem folyik le a víz. Ezzel egy háromdimenziós, néhány centiméter pontosságú képet kapunk az egész vizsgált területről. Ezzel az adatbázissal a későbbiekben minden nagyságú áradást le tudunk modellezni, és pontosan tudni fogjuk, hogy az apadás után hol maradtak pangó vizek, ahol majd a szúnyoglárvák lubickolnak. Mi, a gyérítésükkel foglalkozó szakemberek ezt az eredményt felhasználva a természetbarát, szuperszelektív lárvairtó szereket a kívánt helyeken precíziós kijuttatással fogjuk majd alkalmazni. A cél, hogy ki se kelhessenek onnét a szúnyogok, s így értelemszerűen ezek után nem jutnak majd be a lakott területekre! 

Eddig ez egy próbára tévő feladat volt? 

– Korábban ezt a feladatot minden áradás után, csak a helyszínek aprólékos bejárásával, a vizes gödrök helyének GPS-es rögzítésével tudtuk elvégezni a kollégáimmal és a Pécsi Tudományegyetem hallgatóival. Rengeteg időt és élőmunkát emésztett fel. A nyári időszakban dzsungelkörülmények között, sárban, vízben gázolva, a bedőlt fáktól is akadályozva, a kullancsok és a már kikelt szúnyogok támadásának kitéve tettük a dolgunkat. 

– Miért éppen most vizsgálják a területet? 

– Természetesen a vérszívók csak a meleg hónapokban fejlődnek, ilyenkor, télen nem. A szkennelést azért most végeztük el, mert az árterekben lévő fák lombkoronája már lehullott, és így már nem állják az útját a lézersugaraknak. Minél több pásztázza azokból a talajt, annál részletesebb képet kaphatunk a felszín domborulatairól. 

– Milyen szereket alkalmaznak az irtáshoz? 

– Egy természetbarát anyagot használunk, ahogy azt Európa és a világ jelentős részén is teszik. Ez csak a csípőszúnyogok lárváinak nagy részét tudja elpusztítani. 

– Hogy kerül ki a helyszínre a védekezőszer? 

– A legegyszerűbb, amikor gyalogosan juttatjuk ki az anyagot a kívánt helyszínre, de ha arra van szükség, akkor quadokkal, drónokkal, a végső esetben helikopterekről közelítjük meg a célba vett pontokat. A repülőgép nem alkalmas erre a precíziós feladatra, mert az túlságosan gyors a technológiához. Drága szereket használunk, ezért csak a valóban szükséges helyekre juttatunk belőlük. Ezek gyakran csak húsz–harminc négyzetméteres felületek, amik viszont temérdek szúnyog keltető helyei lehetnének a nyári hónapokban. 

– Azt hangsúlyozta, hogy nem permeteznek... 

– A lombkoronával borított hullámtéren csak szilárd halmazállapotú, külsőre a mű­trágyához hasonló állagú szereket alkalmazunk, ami a levelekre érve legurul azokról, és a kívánt helyre potyog. 

– A szúnyogokról mit érdemes tudnunk? 

– Az élettartamuk fajonként változik, de hat-nyolc hét után maguktól is elpusztulnának. A gyérítésüket már a kikelésük előtt kell elvégezni, mert amikor már repül, akkor csak vegyi anyagok kipermetezé­sével lehet legyőzni. Azok pedig minden más, hasonló méretű hasznos rovarokat is elpusztítanak, a vízi élőlényekre pedig rendkívül veszélyesek. Vannak a víz felszínére petézők, amiknek remek életteret adhatnak a ház körüli, le nem takart vizes edények is. A másik csoport a száraz felü­letekre petézők. Ezeket találjuk a hullámtereken, amik megfelelő hőmérséklet és víz (áradás vagy csapadék) hatására néhány nap alatt kifejlődhetnek. A peték hat-nyolc év után is életképesek maradnak. A kifejlődésük után a szél segítségével könnyedén megtesznek tíz-tizenkét kilo­métert is, és így jutnak be akár a belvárosokba is. Ezért fordulhat elő, hogy egy kémiai ritkítás után pár napra, a születési helyükről egy, a számukra kedvező szélirányt ­kihasználva újabb tömeges invázióba kezdenek. A biológiai módszert felhasználva azonban ki sem kelnek, és nem ártunk a természetnek sem! – zárta a szúnyogokkal és a gyérítéssel kapcsolatos gondolatait a szakember, Kővári Dániel.