Katalin napján zárul a kisfarsang időszaka

A régiek úgy tartották, ha november elseje szép, tiszta időt hoz, akkor hosszú, havas, kemény télre kell számítani „Szent Márton napján (november 11.) ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.

Szintén a karácsonykor várható időjárást próbálták meg előzetesen kikövetkeztetni Katalin napján (november 25.). Az ismert mondás szerint: „Ha Katalin kopog, karácsony locsog” – azaz ha Katalinkor fagy, akkor karácsonykor enyhe, ám csapadékos idő re lehet számítani. E megfigyelés másik ismert verziója pedig így hangzik: „Ha Katalin szépen fénylik, a karácsony vízben úszik”. Majd meglátjuk...

A karácsonynál némileg hosszabb időtávra is születtek megfigyelések, amelyek Katalin-naphoz kötődnek. Egyes vidékeken úgy tartották, amilyen Katalin napja, olyan a január, amilyen a következő nap, olyan a február.

Szent Katalin a kórházak, a betegek, az elesettek védőszentje. Alexandriai Szent Katalin ünnepét a keresztény egyház november 25-én, vértanúságának napján tartja.

Katalin napjához férjjósló hiedelmek és különböző férjszerző praktikák is kapcsolódnak. A hajadon lányok e napon szoktak vízbe tenni gyümölcs­ágat, s ha az karácsonyra kihajt, akkor az közeli férjhezmenetelt jelent. Az ágat ez esetben Katalin­ágnak nevezik.

Katalin nőidolog-tiltó nap is. A Szerémségben ilyenkor nem sütöttek kenyeret, ekkor nem volt szabad sem szántani, sem kocsiba befogni. A malmok sem őröltek.

Katalinkor (máshol András napján) zárul az újborral kezdődő, úgynevezett kisfarsang időszaka. A kisfarsang a karácsonyt megelőző mulatozás ideje volt. A gazdasági év lezárulását ünnepelték. A telet megelőző munkák és azok lezárulásának ideje. Kisfarsang végeztével lezárult az őszi esküvők és bálok időszaka. A karácsonyi készülődés a kisböjttel vette kezdetét. A karácsonyt megelőző böjt, vagyis az adventi időszak pedig november 30-án, András napján kezdődött.

(Forrás: Arcanum, Magyar Néprajz: nyolc kötetben)