Csupa csoda három év óta

A magyar népmesekincs továbbadását és a gyerekek kompetenciafejlesztését szolgáló Népmesepontok létrehozására írt ki pályázatot egy évvel korábban a kormány csaknem 1,2 milliárd forint értékben, amelynek célja, hogy a köznevelést kiegészítő, tanulást segítő szolgáltatások, új tanulási formák jöjjenek létre, amelyek középpontjában a magyar hagyomány, a magyar tudás és a magyar népmese áll. Kováts Rózsa igazgatónak köszönhetően a Munkásművelődési Központ (MMK) is pályázott, és 100 százalékos állami támogatással mintegy 80 millió forintot nyert a hároméves projektre, amelyet azután még három esztendőn át az intézmény saját erőből fenntart majd. Így jött létre a CsupaCsoda Birodalom Népmesepont, amely céljának beteljesítésére 17 oktatási intézménnyel kötött megállapodást az MMK, összesen több mint 2400 tanuló bevonásával.

A szakmai munkába már az első pillanatban felkérte az igazgató Csibri Istvánnét, a Petőfi-iskola egykori tanítóját, akinek teljesen szabad kezet adott. Ahány Népmesepont az országban, annyiféle koncepció szerint dolgoznak. Erika néni, ahogy a gyerekek szólítják, úgy látta, hosszú távon működőképesnek, ha meghívásos alapon működtetik. Az általa kialakított rendszer lényege, hogy kiküldi az iskoláknak minden hónapban a tervezett programokat, és arra lehet jelentkezni, ám nem kizárt ettől eltérni sem. Például a legutolsó foglalkozás a Dózsa-iskoláé volt, ám reneszánsz hetük volt az iskola táborában, így azt kérték, ha lehetséges, akkor Mátyás királyról szóljon a foglalkozás. Persze, hogy lehetséges volt!

A Népmesepont meglehetősen sokszínű palettával működik. Elsősorban természetesen a népmesék népszerűsítése a cél, de Erika néni úgy látja jónak, hogy mindig legyen a foglalkozásokban ismeret­anyag is, ehhez kapcsolódnak a mesék, ami lehet élő mese, diafilm, mesefilm, rengeteg játék, mozgás és elég komoly tudásanyag. Így aztán nem csak olyan foglalkozások voltak, hogy például a sárkányok a népmesékben, vagy a boszorkányok a népmesékben, vagy hogy „Minden tündér jó, minden boszorkány ­rossz?”, hanem mindig valamilyen aktualitáshoz is kötötték. Amikor szóba került, hogy veszélyben vannak a méhek, akkor méhecskés foglalkozás volt. E köré a téma köré gyűjtötte a meséket. A kulturális órákat ő maga írta és tartotta, a művészeti alkotó foglalkozásokat Bede Zsuzsanna vezette, és voltak családi napok, színi előadások is, és ezekből nem maradtak ki az óvodák sem.

Fontos kiemelni, hogy tavaly a pandémia idején az Erzsébet-táborok segítésére nyolc héten át minden nap fogadtak egy iskolát, csütörtökönként pedig színház volt. Ráadásul minden héten más volt a kínálat! A három év alatt 11 ingyenes tábort is tartottak, kettőt a Balatonon, a mesemondó versenyek résztvevőinek jutalmul.

A pályázatban azt vállalták, hogy 2400 gyereket vonz be a Népmesepont a három év alatt. Ezt úgy tűnik, sikerül megvalósítani, talán egy kicsit túl is teljesíteni, ugyanis eddig 17 ezer gyerek volt a foglalkozásaikon. Ebben persze benne vannak az olyan foglalkozások is, mint a megnyitó, az előadások, vagy a zenés produkciók, ám a szám­adat hitelességéhez kétség nem fér, ugyanis a gyerekeknek alá kell írniuk a jelenléti ívet, az eseményekről felvételek készülnek, hiszen mégiscsak egy uniós pályázatról van szó, amelynek az elszámolásához ezekre szükség van. És ebben az óvodások nincsenek is benne! Mindemellett a három év alatt hat embernek adott munkát. A pályázat lejártával megmarad az infrastruktúra, az eszközök.

A pályázatban vállalták, hogy újabb három évig még működtetik. Már minden iskolaigazgató írásban jelezte, hogy szeretnék a folytatást, mert nagyon jónak tartják. Ugyan csak évi 5 foglalkozás lenne az elvárás, ennél nagyobb tervekkel készülnek. Igaz, ezt csak akkor tudják megvalósítani, ha a város igényli, és támogatja is. Ígéretük már van rá.