Optimisták a Pentelénél, a kukoricával nincs gond, a repce pedig magához tért

Már javában zajlottak az őszi mezőgazdasági munkák, amikor az elmúlt hetek csapadékos időjárása miatt az ország több részén is leálltak a munkálatok. A vetést és az aratást is érintette a kialakult helyzet. A sáros talaj sokáig akadályozta a mezőgazdasági, szántóföldi munkákat, de az elmúlt napok sokfelé szárazabbra fordul időjárása már újra egyre inkább lehetővé tette azokat. Így a kukorica aratása és az őszi kalászosok vetése is folytatódhatott. A csapadék menynyisége nagyon eltérő volt országszerte, így annak hatása is más volt egyes területeken. Ami előnyös, hogy az első fagyok ilyenkor már be szoktak köszönteni, ez ezúttal elmaradt, és a hőmérséklet is a sok évi átlagnál magasabb – írja az agrarszektor.hu. Márkli János szerint őket most nem tépázta meg az időjárás, de azért csúszásban vannak. – Teljes üzemben dolgozunk, az elmúlt hetek esőzése miatt azonban egy kicsit elcsúsztunk, leginkább a talajmunkákkal.

Búzából hetven hektár vetése még hátra van, ezt általában októberben már be szoktuk fejezni. Most az a lényeg, hogy ne jöjjön a fagy, ki tudjon kelni a búza, és a télre annyira megerősödjön, hogy ne érhesse fagykár. A kukorica esetében az aratással maradtunk el egy kicsit, még harmincöt hektár hátra van. Azonban sem a mennyiségre, sem a minőségre nem lehet panaszunk. Átlagban hektáronként kilenc tonna termett, nem beteg a növény, értékesítésre alkalmas. Folyamatos a kiszállításunk, a napokban Szabadegyházára a szeszgyárba, Dunaföldvárra a bioetanolba és Olaszországba szállítottunk. Tehát nincs gondunk a kukoricával, mint ahogy a búza is rendben van. Márkli János azt örömmel újságolta, hogy a repce magához tért. – Egyenetlen volt a kelése, sok jót nem vártunk tőle, végül azonban helyre állt a rend. Az esőzéses időszak előtt elkészültünk a növényvédelemmel, szépen alakul a növése, jövőre lesz az aratása. A kukorica betakarítása mellett a jövő év előkészülete most a legfontosabb a Pentele Zrt. dolgozói számára. – Az árpa vetésével végeztünk. A vetés befejezése után négyszáz hektáron kell elvégeznünk a műtrágyázást, majd a mélyszántást. Ezekkel a munkálatokkal ebben és a jövő hónapban végeznünk kell – tudtuk meg Márkli Jánostól.

Az ügyvezető elmondta, náluk a helyzet elfogadható, optimistán néznek a jövőbe. A korszerű technológiák használatával sikerül néha a legnagyobb problémákat is megoldani, bár nem lehet mindent a technológiára bízni, főleg azért, mert egyre nehezebb a helyzet a kiszámíthatatlan időjárás miatt. – Ha jó lesz az idő, nem lesz fagy, nem lesz sok csapadék, akkor nekünk nem kell majd panaszkodni. Bár tudom, hogy korábban szinte egész évben az esőért fohászkodtam, most pedig az a helyzet, hogy nincs szükségünk az esőre.

Fokozatos, folyamatos fejlődés, átalakult vetésszerkezet

Szántóföldi növénytermesztésünk fokozatosan, folyamatosan fejlődik. A fejlődést két tényezőnek tudhatjuk be: az egyre korszerűbb biológiai alapoknak és az agrotechnikai tényezők racionalizálásának. Ami viszont a fejlődés ütemét nagymértékben lassítja, az a klímaváltozás okozta időjárási szélsőségek, amelyek nemcsak terméscsökkenést okozhatnak, hanem nagymértékben mérséklik a termésbiztonságot. Új helyzetet jelent, hogy az utóbbi hét évtizedben jelentősen átalakult a vetésszerkezet. A túlságosan leegyszerűsített vetésszerkezet a klímaváltozás miatt is veszélyes lehet. Vannak melegigényes növények, mint például a kukorica, szója, bab, napraforgó, és hagyományosan termesztenek hazánkban csak mérsékelten meleg, inkább hűvösebb csapadékos éghajlatot igénylő növényeket, mint például a tavaszi árpa, borsó, burgonya stb. Ezek a növények eltérő módon reagálnak a klímaváltozásra, és nemcsak a termésmennyiséget, hanem a minőséget illetően is. (agrarunio.hu)