Áldás a kamera, de nem mindig

Elsőként essék szó az ominózus felvételről! A városból kifelé haladva a 6-os és a 62-es főközlekedési utak körforgós kereszteződése előtt történt az eset. A videón egy személygépkocsi még belterületen agresszíven, a záróvonalat is átlépve megelőz egy másik autót, majd lefékez előtte. Két férfi száll ki belőle és fenyegetően egyenesen a megelőzött jármű vezetőjéhez mennek. Rövid, láthatóan ingerült szóváltás után elindulnak autójukhoz, majd egyikük visszatér és a vezetőoldali ablakon keresztül a gépjármű hölgy vezetőjét megüti.

Az esettel kapcsolatban szerkesztőségünk megkereste a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságot, ahonnan kedden a következő választ kaptuk: Válaszadásunkig az esettel kapcsolatban állampolgári bejelentés és feljelentés nem érkezett a rendőrségre. A Dunaújvárosi Rendőrkapitányság munkatársai, a hatóságunkhoz eljuttatott felvételek alapján hivatalból eljárást indítottak ismeretlen tettesek ellen közúti veszélyeztetés bűntett elkövetése miatt.

Tehát úgy tűnik, a történet happy enddel fog végződni, a közúti veszélyeztetés büntetési tétele három év szabadságvesztésig terjed, és akár valóban pert dönthet a felvétel. Ennek alapján akár kampányolhatnánk is: Minden autóba kamerát! De sajnos ennél lényegesen árnyaltabb a kép, egy törvényszegést rögzítő felvételből nem feltétlen lesz rendőrségi ügy. Sőt, ad abszurdum még annak készítője is bajba kerülhet!

Tudomásunk szerint ma Magyarországon nincs konkrét szabályozás az autós fedélzeti kamerákat illetően, mint például Ausztriában, ahol még a használatát is szigorúan tiltják. Ám azért, mert egyik törvény sem nevesíti a dashcamet, az autós kamerát, azért akadnak, amelyek vonatkoznak rá. A Bán és Karika Ügyvédi Társulás álláspontja szerint mindössze néhány jogszabályhely, a bírósági gyakorlat, illetve jórészt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal (NAIH) állásfoglalásai jelenthetnek valamelyest eligazodási pontot. Általánosságban elmondható, hogy a követendő magatartás annak függvényében alakul, hogy ki, milyen célból készíti a felvételeket, azok mit tartalmaznak, és azokat milyen módon használják fel. Magánszemélyként – a NAIH állásfoglalása szerint – csak abban az esetben nem kell betartanunk az adatvédelemmel kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket, ha a felvételeket kizárólag saját személyes célból készítjük el és ilyen célra is használjuk fel. A fedélzeti kamerák használatának a következő követelményeknek kellene megfelelni: 1. A képfelvételek nem lehetnek kimagaslóan jó minőségűek (pár képkocka rögzítése másodpercenként, alacsony felbontással), és nem rögzíthetnek folytonos mozgást; 2. A felvételeket 5 munkanapig lehet megőrizni úgy, hogy ahhoz más ne férjen hozzá; 3. A videók elkészítésén és tárolásán kívül minden más műveletet már a vonatkozó adatvédelmi jogszabály rendelkezései szerint lehet teljesíteni. A nyilvánosságra hozatal kapcsán kiemelendő, hogy a felvételen látható arcokat és rendszámokat, mint személyes adatokat felismerhetetlenné kell tenni például kitakarás vagy pixelezés útján.

Nyilvánvalóan egy átlagos fedélzeti kamera ezeket a feltételeket nem teljesíti, és az állásfoglalás figyelmen kívül hagyásával készített felvételek önmagukban alkalmasak arra, hogy mások személyiségi jogát megsértsék, elképzelhető, hogy a felvételen szereplő személy eljárást kezdeményez velünk szemben. Arról nem is beszélve, hogy egy esetleges baleset esetén a szabálytalan autós a terhelő bizonyítékot tálcán nyújtja a nyomozó hatóságoknak.

Tehát a kamerákra szabott szabályozás még várat magára, pedig komoly visszatartó erőt jelenthetne az egyre öntörvényűbb közlekedésben.