A kör bezárult

Krisztián több maszkkal kelt útra, számítva a többiek feledékenységére, ismerte őket, hiszen négy évig együtt koptatták a középiskola padját. Figyelemmel követte a járványügyi szigorításokat, miszerint, zárt térben történő tartózkodáskor kötelező a maszkhasználat.

Amint elfoglalták helyüket a terasz egyik szellősebbnek tűnő sarkában, az éppen hiányzó barátjuk felől érdeklődtek, mi újság vele, ki tud róla bármit is. Alex Las Vegasban próbál szerencsét, több sikertelen itthoni vállalkozását követően. Ő benne a legerősebb a vágy a könnyű meggazdagodásra. E rövid felvezető után, Dani ment leadni a rendelést, sörre és pizzára, a Krisztiánnál lévő, tőle átadott, vadonatúj maszkban, úgy, ahogy a szabályok megkövetelik. Folytatták a „kiről mit tudnak?” ilyenkor szokásos társalgást, közben megérkeztek a pizzák, a sonkás, a szalámis, a tenger gyümölcsei változatban.

Berci néhány harapás után, a kánikulai naptól és a pizzától még inkább szomjasan, egy újabb kör sör rendeléséhez a belső térben elhelyezkedő pult felé vette fiatalos lendülettel az irányt, mire észbe kapott, hogy neki sincs maszkja. Saját tengelye körül megfordulva lépett vissza, látva ezt, Krisztián épp hogy elkezdte mondani, hogy hoz neki a kocsiból maszkot, mire a válasza kurtán annyi volt, hogy „nem szükséges!”, és abban a pillanatban az arcára pattintotta Dani imént viselt, az asztalon heverő maszkját. Elsőre derültséget váltott ki a szélsebes problémamegoldás, mégsem aratott osztatlan sikert.

Csatlakozott hozzájuk Gyurka cimborájuk, aki ment intézni magának a rendelésleadást. Amint belépett, azon nyomban kitessékelték fedetlen arca miatt. Ugyanazzal a lendülettel, miként korábban Berci, felkapta az asztalról Dani maszk­ját, s Gyurka magára húzta, amit Dani után Berci is használt.

Telt-múlt az idő, meghányták-vetették a világ dolgait, a boldogulás kitaposott, avagy kitaposatlan útjait. Dani egyszer csak felállt, és bejelentette, hogy „bocs fiúk, de folyó ügyeimet el kell intéznem”.

Krisztián határozottan kérte, „várjál, most már tényleg hozok egy maszkot a kocsiból”. Mire Dani rávágta, „ne haragudj, nem tudok várni, nagyon kell sietnem”, s már rajta is volt az asztal közepén fekvő maszk, amelyet először ő, utána Berci, Berci után Gyurka és most ismét ő vett birtokba. Ezzel a kör bezárult.

A mesében is minden jó, ha jó a vége, hát még akkor, ha ráadásként mindez a koronavírus-világjárvány idején történt meg, négy, erőtől duzzadó fiatalemberrel, iskolatársakkal, jó barátokkal.

Vezető képük illusztráció.