Újra a közönségé a városi mozi

A polgármester és az ügyvezető is mondott egy-egy mondatot a mikrofonba a szalag átvágása előtt, de a show-t Koltai Róbert vitte el, aki azt mondta a felújított épület előtt állva, hogy Kultik, Kultik, de ez neki már mindig csak Dózsa mozi marad. A mozi felújítás utáni újranyitása alkalmából rendezett dzsemborin a potentátok sajtótájékoztatót is tartottak a galérián. Itt Szabó Krisztián elmondta, hogy már majdnem mindennel elkészültek, apróbb simítások maradtak csak, sokat dolgoztak, és még több örömmel várják a közönséget. Pintér polgármester szerint jól megél együtt a retro és a modern, hiszen a strandkorlátkék beltéri festés állítólag a felújítás során fellelt eredeti szín, amit így visszahoztak, és így keveredhet a múlt a jelennel.

A meghívottakat harmadszor is mikrofon elé állították, immáron a nagyteremben a színpadon osztották meg gondolataikat röviden a közönséggel. A polgármester megtisztelve érezte magát, hogy Koltai művész úrral állhat egy színpadon, visszagondolt arra, hogy gyerekkorában ő is sok időt eltöltött a mozi széksoraiban, majd azt kívánta, hogy mindenki lelje örömét a felújított moziban. Schmid András, a mozi hangosítását adó cég vezetője elmondta, hogy kihívás volt neki ebbe az épületbe megtervezni a hangosítást, de végül közel egytonnányi felszerelés beépítésével ez sikerült. Kiderült az is, hogy 4K-s vetítőgép üzemel a moziban és a nagyteremben 500 főt tudnak fogadni egyszerre. Koltai Róbert mesélt gyerekkori élményeiről, amik a mozihoz kötik. Első randevújáról, parádésra sikerült szavalásáról, amely után vagy három percig nem talált ki a színpadra hevenyészett díszlet apró ajtaján, és a Csocsó – Avagy éljen május elseje című, városunkban forgatott filmjének előzményeiről és sikereiről. Az élmények felelevenítése után, igaz nem telt ház előtt, de az egybegyűltek nagy örömére le is vetítették a Csocsót.

Mint azt korábban a Hírlap hasábjain megírtuk, a mozi építése 1951. május 2-án kezdődött, és 1951. december 20-án adták át. A következő évben még a karzaton dolgoztak, teljesen csak 1952 novemberére fejezték be. Az 1600 négyzetméter alapterületű épületet több más építész mellett Szrogh György tervezte (aki 1953-ban Ybl-díjat is kapott elsősorban ezen épületéért). A szocreál stílusú épület az ország akkori legkorszerűbb „mozipalotája” volt, fűtő-hűtő-szellőztetőrendszere egyedülálló.

A mozi külső és energetikai felújítása 635 millió forintba került, amelyet pályázati pénzből valósított meg a korábbi városvezetés.

És a jegyek?

Erről a nyitórendezvényen nem sok szó esett. Az előző üzemeltető árain minden szegmensben emeltek az újak. Hogy ezek az emelt árak meddig maradnak meg a jelenlegi szinten, azt nem tudjuk, ahogy most még azt sem, hogy ez fekszik-e a mozilátogató közönségnek. Idővel ez is kiderül majd.