2020.07.14. 14:00
Diplomáciára és illemtanra a játszótereken is szükség van
Bár a játszótérhez az önfeledt vidámságot, a felhőtlen jókedvet, a szabadság érzését párosítjuk, ez mégsem jelenti azt, hogy ne lenne néhány illemszabály, sőt hivatalosan megfogalmazott házirend is, amit ne kellene betartanunk a békés együtt játszás érdekében.
Fotó: LI
Végre készen lett a várva várt új játszótér a településen. Így immár két közösségi tér várja a kulcsi gyerekeket. Ráadásul itt a szabadtéri játékok szezonja és a jó idő, no meg a vakáció, és szerencsére most a járvány sem fenyeget közvetlenül.
A kicsiknek a kulcsi hivatali épületek mögött és a műfüves focipálya mellett is van kialakított játszótér, a nagyobbacskáknak és a felnőtteknek a műfüves focipálya melletti új tér szomszédságában kínál szabadtéri mozgásra lehetőséget a fitneszpark. A pályázati forrás mellett az önkormányzat önrészt, és sok-sok lelkes kulcsi önkéntes a munkáját tette hozzá, valaki pályázatírásban, adminisztrációban, valaki kétkezi munkájával, például a parkoló építésében vagy kerítésfestéssel segített, így igazán elmondható, hogy a játszótér a közösségé, a kulcsiaké. Ezért jogos igény, hogy mindenki vigyázzon rá. A hivatalos játszótéri házirend betartása kötelező, az illemszabályok követésével pedig tekintettel lehetünk a környezetünkre, kicsikre és felnőttekre egyaránt.
Milyen játszótéri illemszabályokra gondolok?
Például a jólneveltséghez hozzátartozik, hogy köszönjünk a játszótéren lévőknek érkezéskor és távozáskor egyaránt. Mivel a játszóterek mikroközössége viszonylag állandó, egy idő után szinte majd mindenkit ismerhetünk. Ezért a több szem többet lát elve a játszótérre is igaz lehet. Fél szemmel a többi gyerekre is ügyeljünk, és ha valamelyik veszélybe kerül, cselekedjünk, így a saját gyerkőcünkkel kapcsolatban is számíthatunk más segítségére. Ha nincs illemhely – Kulcson egyelőre nincs –, a gyerkőcöt olyan helyen kellene pisiltetni, ahol nem mászkálnak a többiek. Fontos a példamutatás szempontjából is, hogy legyünk tekintettel a sérült gyerekekre és szüleikre. Nekik lehet, hogy sokkal nagyobb kihívás az, ami a saját csemetének már alapvetés. A biztonság kérdését érinti az is, hogy nem illik tárva-nyitva hagyni a játszótér kapuját.
A kisgyerekeket ez óvja meg attól, hogy a játék hevében elszaladjanak, esetleg kifussanak az útra az autók közé. Nem illik beteg gyereket vinni a játszótéri közösségbe. Most a több hónapos bezártság után nem kell külön magyarázni ezt, de természetesen nemcsak a koronavírusra gondolok, hanem egy egyszerű nátha sem közösségkompatibilis szerintem. Bár szabad levegőn vannak a kicsik, sokszor közvetlenül is érintkeznek, ugyanazokat a játékokat használják, márpedig így könnyen el lehet kapni a betegséget. A járgányokat érdemes a kijelölt helyen lerakni, és nem a kisebbek között szlalomozni, veszélyeztetve a tipegőket. Az állatok közelsége szakértők szerint hasznos, de háziállatokat sétáltatni a játszótéren nem szimpatikus. Szintén ellenszenves, ha a szülő a gyermeke helyett inkább az okostelefonnjával foglalkozik.
Végül, ha diplomatikusan megosztjuk másokkal is a játszótérrel kapcsolatos gondolatainkat, talán jobban élvezhetjük közösen a játszóterek adta lehetőséget a felhőtlen kikapcsolódásra.