Régi, de máig élő szavak

Negyven évvel ezelőtt a cikkünk tartalmául szolgáló szavak, azaz elnevezések a nép száján forogtak, párat közülük még ma is használunk. Kezdjük a kereskedelem területén, talán ott volt a legtöbb ilyen. Az ABC a boltot jelölte, pontos jelentése Alapvető Beszerzési Cikkek. A közért is a boltra utalt, igaz a kisebb településeken, de erről teljes neve is árulkodik, ami így hangzik: Községi Élelmiszer-értékesítő Vállalat. Ezekben a boltokban gyakran vásárolhattunk mindenféle mirelit árut. Ezt a szót ma is használjuk, sokszor került elő a koronavírus-járvány alatti vásárlási szokásokat taglaló cikkekben is. Eredetileg nem mirelit, hanem mirelite. A Mirelite egy márkanév, amelyet a Mezőgazdasági Ipari Részvénytársaság hozott létre, a mozaikszó a Mezőgazdasági és Ipari Rt. + Elite rövidítéséből ered.

A Röltex a Rövidáru és Lakástextil boltok elnevezése volt, érdekesség, hogy Röltex üzletei még ma is működnek Budapesten. Abban az időben az autókba az ÁFOR kútjain lehetett tankolni, a vállalat teljes neve: Ásványolaj-forgalmi Vállalat volt. Az ehhez szükséges pénzt felvehettük az OTP-ben, e bank ma is létezik, a három betű teljes nevét inkább csak hivatalos kontextusban használjuk: Országos Takarékpénztár. És ha a tankolás, az ABC-ben vagy a Röltexben való költekezés után még maradt pénzünk, azt elkölthettük a gyerek iskolába járásához szükséges eszközökre az ÁPISZ-ban, vagy a PIÉRT-ben. Előbbi teljes neve Állami Papír és Írószer Kereskedelmi Vállalat, utóbbié a Papír-Írószer Értékesítő Vállalat volt. Ápisz üzletei egyébként még ma is léteznek.

A maradék pénz megszámolásához már szemüveg kellett, olyan kevésnek nézett ki. Ehhez azonban szemüvegre volt szükség, amit a máig létező Ofotért-üzletek valamelyikében szerezhettünk be. Teljes neve így hangzik: Optikai, Finommechanikai és Fotocikkeket Értékesítő Vállalat. Amennyiben maradt pénzünk azt félretettük, mert a TV-készülék otthon a minap vacakolt, és lehet, be is krepál nemsokára, így kell a zsozsó, hogy kihívhassuk a Gelkát. A Gelka elnevezés pedig nem mást takar, mint a Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalatot. Miután a banki betétkönyvünkből kivett pénzünkből lófütty sem maradt, begolyóztunk attól, hogy mi lesz a rezsivel, ami ugyan sem nem mozaikszó, sem nem vállalatnév, csak egy magyarosított német szó, de ettől még havonta fizetni kellett. Tehát mindettől a téboly jelei kezdtek mutatkozni rajtunk, elmentünk hát az SZTK-ba, a mai rendelőintézetbe, hogy kezeljenek ki a kórságunkból, bár a receptekért annyit kellett fizetni a patikában, hogy azt gondoltuk, inkább nyaralják ki a segélyünket. Kicsit elkanyarodtunk, az SZTK valójában a Szakszervezetek Társadalombiztosítási Központját jelölte.

Miután innen kijöttünk, hogy legyen pénzünk, el kellett menni maszekolni, ami valójában a magánszektor népies neve lett vagy fusizni, ami meg a gyárban, a gyár eszközein elvégzett magáncélú munkát jelentette. Este bezuhantunk a már alig működő TV-készülék elé, amikor is a reklámblokkban megjelent a kalapos, öltönyös ember, csettintett a kezével és ennyit mondott: Müszi. Mégsem mondhatta ki, hogy Mezőgazdasági és Ügyvitelszervezési Iroda. Az túl hosszú lett volna...