Tizenkétezer üveg locsolóvíz várt a dunaújvárosi hölgyekre

Az 1948-ban hatalomra kerülő Rákosi Mátyás nevével fémjelzett diktatúra egyértelműen ideológiai alapon kívánta (le)uralni és a hatalma érdekében tematizálni az ünnep és munkaszüneti napokat. A korábbi egyházi ünnepeket munkásmozgalmi ünnepnapok váltották, így húsvéthétfő kikerült a munkaszüneti napok közül. Az 56-os forradalmat követően kiépülő Kádár-rendszerben már engedélyezték a húsvéti körmeneteket a templomok körül, és a húsvéthétfő is visszakerült a munkaszüneti napok rendjébe, ám a központi hatalom az ünnep profán jellegét próbálta hangsúlyossá tenni. A politikai vezetés 1961 és 1989 között, tehát csaknem harminc éven át a „Forradalmi Ifjúsági Napok-ra” (FIN) koncentrált.

1957. április 16-án még a következő hirdetéssel jelent meg a városi lap: „A Dunapentelei Hírlap a Te lapod! Írd, olvasd, terjeszd!” Április 19-én aztán a már ismét Sztálinvárosi Hírlapként megjelenő újság a címlapon közölje: „Kétnapos húsvét – május 2: munkaszüneti nap. Az előző évektől eltérően az idén rendes munkanap lesz május másodika, április 22-e, húsvéthétfő viszont munkaszüneti nap.” A munkaszüneti napok sorában visszatért húsvéthétfőre citrom is érkezett a városba. A déligyümölcsöt a tejkiszolgálással foglalkozó boltokban lehetett beszerezni, tejjegyenként 2 darabot osztottak. Nagyszombaton igazi sportcsemege várta a szurkolókat, a Dunapentelei SC az Újpesti Dózsával játszott 1–1-es döntetlent, 1500 néző előtt.

A visszatérő húsvét a Nevessük rovatban is helyet kapott: „Pincér, hozzon nekem néhány szelet sonkát! – Örömmel uram... – Ha lehetne kérnem inkább mustárral.”

Következő állomásunk 1965 áprilisa, a 13-án megjelent Hírlap kiskereskedelmi körképpel készült a közeledő húsvétra. „Tojásból is annyi áll rendelkezésre, amennyi szükséges, vajunk is van 23 mázsa, a jelek szerint elég is lesz. Úgy gondolkodtunk, hogy a földműves-szövetkezetektől is vásároltunk füstölt árut, lesz kiváló házi szalonnánk, élő- és vágott baromfink. Ami pedig az italokat illeti: bor, likőrök, pálinkák megfelelő mennyiségben állnak vásárlóink rendelkezésére. Emellett lesz 200 hektoliter sörünk is – közölte a Hírlappal Gréts János, az áruforgalmi osztály vezetője, aki a locsoláshoz szükséges eszközellátottságról is szólt: 12 ezer (!) üveg locsolóvíz tartalma vár arra, hogy a dunaújvárosi lányok-asszonyokra kerüljenek hétfőn. S akik esetleg kifogynak, van tartalék...”

A dunaújvárosi IBUSZ több külföldi társasutat is meghirdetett a „húsvéti” számban. Ebből megtudható, hogy 55 évvel ezelőtt egy ötnapos út Abbáziába, a jugoszláv tengerpartra 1860 forintba került, de éledezett már a futballturizmus is, a hatalmas érdeklődésre való tekintettel különjáratot indított az IBUSZ a Népstadionban rendezett Győri ETO–Benfica labdarúgó Európa Kupa-mérkőzésre.

Tíz esztendővel később, 1975 tavaszán, pár nap eltéréssel szinte egybeesett a húsvét és április 4., a felszabadulás 30. évfordulója, így főként ellátási körképpel jelentkezett a Hírlap, amelyből kiderült: a piacon az őstermelők 25 és 30 forint között kínálták az élő nyúl kilóját, bárányhús azonban ez évben nem érkezett. Ha egy mínuszos hír erejéig is, de már helyet kapott az újságban némi horoszkóp is.

„Most – leszámítva a horoszkópkészítők és a babonakovácsok aggályait – a halak jegyében született ifjú dunaújvárosi polgárok számáról írunk. E szerint a tavalyi évi 176-tal szemben az idén 235-en születtek a Halak csillagkép jegyében. Az újszülöttek közül 109 lány, 126 pedig fiú lett.” Várostörténeti adalék, hogy ez év március 28-án, avatták fel a Lenin téri múzeumépületben a Fejér Megyei Levéltár Dunaújvárosi Levéltárát. Szintén az 1975-ös esztendő márciusában kezdődött a városi fedett uszoda építése. „Az új fedett uszoda kivitelezője a Vízügyi Építő Vállalat és a 26-os Állami Építőipari Vállalat. De valamennyi dunaújvárosi gyár, üzem és intézmény dolgozói is kiveszik a részüket a fedett uszoda építéséből, amely nemcsak Dunaújváros, hanem az ország egyik legmodernebb uszodája lesz” – közölte az első kapavágások alkalmával a lap.

Egy évvel a rendszerváltás/rendszerváltoztatás megkezdése előtt, 1988-ban már külön húsvéti összeállítás is került a Hírlapba. Schlitterné Nyuli Anna így emlékezett Pentelei húsvétok című írásában:

„Ősi szokás volt, nagycsütörtök éjszakáján ment a nép a keresztekhez, meg az Öreghegyen lévő Kálváriához. Nem ment velük sem pap, sem kántor, csak a ”nép„ ment, jó hangú előénekes vezetésével. Estefelé a templomkert kőkeresztjénél gyülekeztek, amikor besötétedett, elindultak. A jó hangú Polányi Panna néni vezette az éneket, a többi mondta vele. Lassan lépegetve mentek, legyen idő végigmondani a sok versszakos, megható szövegű, népköltötte énekeket, amelyek Jézus és az ő édesanyja, Mária szenvedéséről szóltak.”

1991. március 29-én már igazi, mondhatni teljes húsvéti ünnepi számmal köszöntötte olvasóit az akkor A Hírlap – Dunaújváros és a városkörnyék lapja, amelyben az ünnepi cikkek, tárcák, versek mellett vaskos kulturális ajánlóval is szolgált. Április 5-ére például „Élni veszélyes” címmel virrasztásra várta az egzotikus művészeti élmények kedvelőit a Pantaleon Kulturális Egyesület, valamint a Kiscsillag Söröző. A virrasztáson a Quimby-elődnek számító Cry Baby, a Wahorn András és fe Lugossy László Laca vezetett Art Disco, valamint ef Zámbó István és a Happy Dead Band várta az érdeklődőket. Fenyő Miki és felfedezettje Szandi pedig április 7-én lépett fel a városi sportcsarnokban, pár nappal később pedig a Metál Lady (Bíró Ilona) érkezett az Uitz Terembe. A gyermekek pedig a Budapesti Kamaraszínház Nyúlcipő című darabjának tapsolhattak a Bartókban.