A tananyagon túl

Mint tanárt, kutatót és szerzőt elsősorban a következő kérdések foglalkoztatják: milyen összefüggés áll fenn a történelem és a biológia között, van-e igazság a történelemben, boldogabbá váltak-e az emberek a történelem folyamán. Sapiens címmel adta közre írásait Harari néhány évvel ezelőtt. A magyar nyelvű fordítást ellenőrizte és az idén megjelent kötet előszavát jegyezte dr. Hahner Péter.

A legtöbb történelemkönyv a nagy gondolkodók eszméire, a harcosok bátorságára, a szentek jóságára és a művészek kreativitására koncentrál. Sokat mesélnek társadalmi struktúrák szövődéséről és felbomlásáról, birodalmak felemelkedéséről és bukásáról, technológiák felfedezéséről és elterjedéséről. Semmit nem mondanak azonban arról, hogy ez hogyan hatott az egyének boldogságára és szenvedésére.

Úgy vélem, ez a legnagyobb fehér folt történelmünk megítélésében – írja Harari. Íme, néhány összefüggés tőle:

Nekünk, modern embereknek nyugtatók és fájdalomcsillapítók egész arzenálja áll a rendelkezésünkre, de annyira megnövekedett a könnyebbség és öröm iránti elvárásunk és a kényelmetlenségekkel szembeni intoleranciánk, hogy talán sokkal inkább szenvedünk a fájdalomtól, mint elődeink bármikor. Nehéz ezt a gondolatmenetet elfogadni. A probléma a pszichénkbe mélyen beágyazódott hibás érvelés. Amikor próbáljuk kitalálni vagy elképzelni, mennyire boldogok az emberek ma, és mennyire voltak azok a múltban, elkerülhetetlenül magunkat képzeljük az ő helyükbe.

Ha a boldogságot az elvárások határozzák meg, akkor társadalmunk két pillére – a tömegmédia és a reklámipar – talán akaratlanul is kimeríti a világ elégedettségtartalékait. Egy 18 éves fiú egy 5000 évvel ezelőtti faluban valószínűleg jó külsejűnek gondolta magát, mivel a faluban mindössze 50 másik hímnemű élt, legtöbbjük öreg, ráncos és sebhelyes, vagy még kisgyerek. Egy mai tinédzsernek sokkal könnyebb úgy éreznie, hogy nem néz ki megfelelően. Még ha a többi fiú az iskolában csúnya is, ő nem hozzájuk méri magát, hanem a filmsztárokhoz, sportolókhoz és szupermodellekhez, akiket nap mint nap lát a televízióban, a Facebookon és az óriásplakátokon.

A biológusok úgy tartják, hogy mentális és érzelmi világunkat több millió évi evolúció során kialakult biológiai mechanizmusok uralják. Szubjektív jóllétünket idegek, neuronok és szinapszisok bonyolult rendszere, és olyan szerves vegyületek, mint a szerotonin, a dopamin vagy az oxitocin határozzák meg. Képesek vagyunk ideiglenesen élvezni a kellemes érzeteket, de ezek sosem tartanak örökké. Előbb vagy utóbb elmúlnak, és átadják helyüket a kellemetlen érzeteknek. Egyesek vidámabb biokémiai rendszerrel születtek, mások borongósabb biokémiai rendszerrel vannak megverve. Mindannyian ismerünk embereket, akik aránylag jókedvűek maradnak, akármi sújtja is őket. És olyanokat is, akiket egyszerűen semmivel sem lehet boldoggá tenni.

Vezető képünk illusztráció.