2019.09.21. 18:00
A gondnokság alá helyezési eljárás
Tekintettel arra, hogy a cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá helyezés az egyén alapvető jogait korlátozza, szükséges, hogy erről kizárólag pártatlan bíróság, megfelelő garanciák betartásával, speciális eljárás keretében döntsön.
Fotó: pixabay
Ezt gondnokság alá helyezés iránti pernek nevezzük, és kezdeményezheti a nagykorú együtt élő házastársa, élettársa, egyenes ági rokona, testvére; kiskorú törvényes képviselője, illetve gyámhatóság és az ügyész.
A gondnokság alá helyezési per felperese az, aki a gondnokság alá helyezést a bíróságtól kéri, alperese pedig az, akinek a gondnokság alá helyezéséről a perben döntenek.
Gondnokság alá helyezési perekben a helyi bíróság jár el. A bíróság az alperest cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá akkor helyezheti, ha mentális zavara következtében ügyeinek viteléhez szükséges belátási képessége nagymértékben csökkent vagy tartósan teljesen hiányzik. A mentális zavar fennállta, annak megállapítása mindenképpen szakértői kérdés, ezért a gondnokság alá helyezési perben az igazságügyi elmeorvos szakértő meghallgatása, véleményének beszerzése nem mellőzhető. A bizonyításnak arra is ki kell terjednie, hogy az alperes ügyeinek viteléhez szükséges belátási képessége milyen szintet ér el, ehhez pedig elengedhetetlen az alperes személyes meghallgatása is. Döntő szempontú kérdés, hogy az alperes el tudja-e látni magát, háztartását, valamint képes-e vagyonára vonatkozóan a saját érdekeinek megfelelő döntést hozni.
Ha az érintett személy nem ért egyet a gondnokság alá helyezésével, vagy esetleg a korlátozás mértékén kíván módosítani, a döntés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül fellebbezést nyújthat be a bíróságon.