Levetítették Erős Péter dokumentumfilmjét

2019.05.16. 07:00

Üvegbe álmodva, mozgóképen megörökítve a templom ablakai

Üvegbe álmodva – ez a címe annak a filmnek, ami a városépítés legújabb mozzanatai közül a dunaújvárosi Krisztus király Főtemplom idén elkészült 3 új festett ólomüveg ablakának megtervezését és megvalósítását örökítette meg.

Balla Tibor

Tegnap a hideg idő ellenére is népes közönség előtt vetítették le a TeleArt produkció, Erős Péter rendező-operatőr H.S.C. közel egyórás dokumentumfilmjét a Dunaújvárosi Egyetem A épületének nagy előadótermében. A vetítésen jelen volt és rövid előadást is tartott az új festett ólomüveg ablakok megálmodója, Bráda Tibor Munkácsy-díjas, „a hazai képzőművészeti életben betöltött sokszínű tevékenységéért” a Magyar Köztársaság arany érdemkeresztjével kitüntetett festőművész, a Képzőművészeti Egyetem nyugalmazott docense, és Erős Péter rendező-operatőr is.

Bráda Tibor Munkácsy-díjas alkotó és Baltási Nándor plébános a vetítésen
Fotók: Laczkó Izabella/Dunaújvárosi Hírlap

Baltási Nándor dunaújvárosi plébános bevezetőjében kitért arra, hogy rendszerint a városokban több templom is van, holott vélhetően nincs annyi hívő, hogy mindegyiket megtölthetné. Mégis az embereknek igényük van rá, hogy a közösség összetartozását kifejezzék. A várost „keresztény Dunaújvárosként” aposztrofálta. Mint mondta, Sztálinvárosról és utódjáról azt gondolhatnánk, hogy egy szörnyű, pogány világ, pedig nem az. Ismét hangot adott abbéli meg­győződésének, hogy vélhetően nincs még egy település Magyarországon, ahol néhány hét alatt felajánlanak egy akkora összeget, mint amit a három festett ólomüveg ablakra a dunaújvárosi hívek. Mint mondta, templomra az emberek mindig sokat költöttek, és a művészet mindig az Istenre irányuló volt. Az Istent akarja megfogalmazni a rendelkezésére álló eszközökkel, úgy, hogy az túlmutat az eszközön – fogalmazott.

Az előcsarnokban megcsodálhatták mind a kilenc tervet

Bráda Tibor festő és üvegtervező művész meglepetésének adott hangot, nem is remélte, hogy ilyen sokan eljönnek a vetítésre. Rövid bevezetőt tartott, hiszen az est főszereplője mégiscsak a film volt. Leszögezte, az ólmozott üvegképek készítéséhez magas szintű rajztudásra van szükség. Ez nála nyilvánvalóan adott, hiszen 42 esztendeig oktatott rajzot az egyetemen. Szomorúan szögezte le, a magyarországi egyetemeken megszüntették ennek a műfajnak az oktatását. Éppen ezért isteni szerencsének tartja, hogy dr. Prokopp Mária művészettörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Bizottságának tagja még ismeri a szakma doyenjeit, akik ismerik a klasszikus üvegkép készítésének fogásait.

Ő maga is ezek közé tartozik, olyannyira, hogy írt is egy könyvet Egy üvegfestő belső monológja címmel, amely az üvegkép elkészítését taglalja a tervezéstől a kivitelezésen át a beépítésig. A művész elmesélte a 9 üvegablak tervének történetét, amely 3 év munkája volt az elkészült 3 ablak kivitelezési munkálataival együtt. Elmondta, a 4,5-szer 7,5 méteres ablakok tervezésénél a Mátyás-templom felújításának plébániai koordinátora és Smohay András, a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum igazgatója segítette.

A film után csak az ámulat maradt a közönségben, emberfeletti munkafolyamatot örökített meg.

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában