Azt kell követni, amit az ősök is követtek

A magyar–japán diplomáciai kapcsolatok 150. évfordulójára japán napok zajlottak az elmúlt héten Dunaújvárosban több helyszínen is. Ennek záróakkordjaként nyílt tárlat a Sándor Frigyes Alapfokú Művészetoktatási Intézményben a magyar–japán baráti társaság dunaújvárosi szervezete korábbi és mostani vezetője, Fülekiné Gracza Csilla és Németh Irma japán fotóiból, képeiből. A társaság országos szintű tevékenységét Koós-Balázs Eszter ismertette a megnyitó ceremónián. A kiállítást különleges koncert kísérte, japán ihletésű dallamokkal.

Ehhez alkalmi kórusként Németh Irma egykori móriczos, most 11. osztályos diákjai álltak össze. Két dalt adtak elő kitűnően, és hát miről is szólhatott volna az egyik, ha nem a cseresznyevirágról. Ezt a produkciót a tanárnő hárfán kísérte.A kamarakiállítás megnyitóbeszédét Rohonczi ROHO István képzőművész-tanár mondta. Meglátása szerint aki találkozik a japán kultúrával, először megdöbben, aztán egyben belé is szerelmesedik. Kiemelte, a japánok mennyire másként állnak az időhöz. Rengeteget elszöszmötölnek a virágok elrendezésén (ikebana), egyszerű papírlapokat hajtogatnak addig, amíg valami ismert formát nem ölt (origami). A zen-buddhizmussal, a sintoizmussal találkozva még jobban meglepődünk, hogy ebben az európai, zaklatott, rohanó világban létezik egy olyan is, amelyben nyugalom van. És ez a nyugalom belülről fakad.

A japán kultúrára világszerte kultuszként tekintenek, mert képesek voltak megőrizni a hagyományaikat. A magyarok számára is ez lehet a tanulság, hogy saját kultúránkat hogyan tudjuk megőrizni és továbbvinni. Ezt megtanulhatjuk a japánoktól. Mert nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök is követtek.

A japán napok rendezvényei már lefutottak, ám a különleges babakiállítás az MMK-ban és a japán képek tárlata a zeneiskolában még egy darabig megidézi azokat.