Huszonnégy órás szolgálatban végzik elhivatott munkájukat

– Sokan várták önt a mai estén, a jó hírekkel. Azokkal tudott szolgálni?

– Bízok benne, hogy jó híreket hoztam. Ezt a tisztséget 2008 februárja óta töltöm be. Azóta figyelem a mi munkánkat érintő statisztikai mutatókat, amik folyamatosan egyre kedvezőbbekké váltak. Ennek alapján is van egy örvendetes megítélése a tevékenységünknek. Nemcsak azért, mert bizonyos jellegű bűncselekmények száma csökkent vagy stagnált, hanem azért is, mert a közösség, a társszervek és a lakosok szívesen fordulnak hozzánk. Élvezzük a bizalmukat.

– A polgárok hogyan tudják segíteni a munkájukat?

– Egy kicsit szélesebben megvilágítva ezt a dolgot, el kell mondjuk, hogy ahhoz, hogy ez a település élhetőbb maradjon, a rendőrség egymagában kevés. Van itt egy polgárőrség, a társszervek, a mezőőrség, az önkormányzat, az oktatási intézmények, és természetesen a polgárok. Mindenki megtalálhatja magának az általa vállalható feladatokat.

– Mi lesz, ha valaki úgynevezett „kényes” kérdéssel áll elő?

– Azért vagyok itt! Azt vallom, hogy a kérdésekre válaszolni kell. Amennyiben ez meghaladja a lehetőségeimet vagy a tudásomat, akkor azt jelezni fogom, és az illetőt a megfelelő válaszok beszerzése után felkeresem és tájékoztatom.

Annak nincs értelme, hogy mondjuk egy negatív kritika nyomán elbújjunk, vagy struccpolitikát űzzünk. Elsőre az építő kritikát is vélhetjük negatívnak, ezért érdemes alaposan meghallgatni, és komolyan foglalkozni vele.

Fontos, hogy amikor a lakosság föltételezhetően a törvényekbe ütköző cselekményt, gyanús személyeket, gépjárműveket lát, akkor tegye meg a bejelentését. Mi huszonnégy órás szolgálatban végezzük a munkánkat, a járőrkocsik a város területén közlekednek, és közben várjuk a bejelentéseiket, akár telefonon vagy írásban. A kollégáim ezeket kiértékelik, és megkezdik az intézkedéseket. Szükség esetén azonnal kimennek a megjelölt helyszínekre, hogy eldöntsék a további feladatok sorát.

Van egy másik oldala is a körülöttünk lévő világnak. Sajnos egyre inkább azt tapasztalom, hogy a szomszédok, főleg a tömbházakban, a lakókerületben vagy éppen a Hunyadi parkban egyre érdektelenebbek egymással. Pedig amennyivel jobban figyelünk a szomszédunkra, annyival jobban teszik ezt mások is a mi javunkra. Lehet, hogy ma nekem, holnap a mellettem élőnek lesz szüksége az efféle segítségre.

Ez az önkéntes feladatsor, sok apró mozaikból áll össze. Amennyiben megérik az igény a kölcsönös segítségnek erre a formájára, és kedvezőek lesznek a tapasztalatok, úgy átadják azt a környezetüknek (a családjuknak, a barátaiknak), akkor már meg is mozdul a társadalom alap rétege, és elkezd egy helyes irányba haladni a mi közös hajónk.

– Megvan-e a feladataikhoz szükséges létszámuk?

– Azt lehet mondani, hogy akár itt, akár máshol, rendőrből soha nincs elég. Amikor valakinek a tevékenységünket érintő gondja van, egyből rendőrért kiált. A dunaföldvári területre a feladataink ellátására van egy megállapított létszám, ami jelenleg be van töltve.

Legalább ilyen fontos a személyi állományunk elhivatottsága. Tehát, ha valaki nem sajnálja a feladathoz szükséges munkát belefektetni, akkor az eredményt fog elérni. Mi ezt tesszük a mindennapjainkban.

– A technikai ellátottságuk megfelelőnek mondható?

– Igen. A mai kornak megfelelő új autóink vannak, amik minden szükséges technikai eszközzel fel vannak szerelve. A bűnügyes kollégáink szintén kellően el vannak látva. Ezért a feltételeink megfelelőknek mondhatók.

– Van két generáció, amely mindenképpen fokozott óvásra szorul. A gyerekek és az idősek. Mit tudnak tenni értük?

– Nálunk működik a bűnmegelőzési program. Az oktatási intézményekben a tanév során, illetve a nagyobb nyaralási, kirándulási időszakban is a tanintézmények vezetőjének a kívánságára megjelenünk náluk. Megpróbáljuk megragadni azokat a lehetőségeket, amikkel a fiatalok segítségére lehetünk. Részünkről ez egy befektetett munka, hiszen felkészítjük őket a rájuk váró problémák sikeres megelőzésére.

Volt olyan időszakunk is, amikor a gyerekeket a rendőrkollégák irányításával bevontuk a gyalogátkelőhelyeken a forgalomirányításba. Megpróbálunk minden lehetőséget megragadni a sikeres együttműködésre.

– Az időseket is megszólítják?

– Föltétlenül. Ennél a generációnál gyakran kell megismételnünk a figyelemfelhívásainkat és a tájékoztatóinkat. Sajnos ők a vagyon elleni bűncselekmények elkövetőinek mindenkor a célkeresztjében vannak. Minden lehetőséget megragadunk a velük való találkozásra. Ezek lehetnek a nyugdíjas, a kiscsoportos, vagy a városi rendezvények is. Minden meghívásnak eleget teszünk. Ismertetjük a rájuk leselkedő veszélyek változatait, és óvatosságra hívjuk fel őket.

– Hogyan mérhető meg, hogy miként haladnak a munkájukban?

– Különleges helyszínen élünk és dolgozunk, egy hármas megyehatáron. Hidak és autópályák, országos főközlekedési út mentén, kiemelt stratégiai üzemek közelében. Ezért kettős szűrőnek kell megfelelnünk. Van a jogszabályi norma, aminek a mezsgyéjén dolgozunk, ez ugye adott. A másik a település támasztotta elvárások, amik bele kell férjenek a munkánkba. Itt a már említett megelőző, informális tevékenységre gondolok. Ezeket folyamatosan összerakva, egyszer eredményt fogunk elérni.

– Elégedett a tavalyi évvel?

– Igen!