2018.11.09. 20:00
Tudni kell értékelni a levelek takarta dús, fehér virágzatot
Szóvá tehetnék, hogy idei portyáink során elhanyagoltuk a karfiolt, a brokkolit, a kelbimbót és a hasonló jótéteményeket, de okunk volt erre, hiszen mindig volt izgalmasabb portéka, amire elcsábultunk. Nem mintha neheztelnénk ezekre a virágfélékre, de eleddig borsos áron kínálták – flegmán át is siklottunk felettük.
No de most eljönni érkezik az idő, mert a termelők inkább adják olcsóbban, mintsem a tárolással bajlódjanak, így vehetünk brokkolit már 600 forintért, karfiolt 300-ért, a káposztaféléket s a kel variációit is pár százasért.
Reneszánszukat élik e nem mindig zöld zöldségfélék, hiszen az egészséges táplálkozást hirdetők, a reformkonyhászok, a diétahívők mind esküsznek rájuk, mint elsődleges vitaminforrásra, az ásványi anyagok gazdag tárházára, s a jótékony rostokra. Nem csapjuk be az olvasót, ha azt mondjuk: most kell és lehet olcsón venni és enni e finomságokat.
Fotó: Hankusz Kálmán/Dunaújvárosi Hírlap
A karfiol már a középkorban kedvelt eledel volt, a középkor hanyagul elfeledte, s a konyhaművészet reneszánsza csempészte újra asztalunkra. Volt idő, amikor egyenesen a káposztafélék korcsának tartották, ami rá nézvést szomorú, ám mi értékeljük a néhány levélke mögött megbúvó nagy fehér virágzatot, ami csemegék csemegéje lehet főzve, párolva, csőben sütve, savanyítva vagy csak úgy nyersen.
A brokkoli hasonló ízvilágú, de jómagam is idegenkedtem sokáig, mert nehezen tudtam elképzelni, hogyan lehet tisztára mosni, nehogy a parányi bimbók között egy-egy kis tetvecske megbújjon. Aki levelenként szedi szét a salátát, kukacot keresve, az kérem megérdemli, hogy megfossza magát ettől az élvezettől. Ami a tisztítását illeti, egy alapos áztatás megteszi, ha ugyanis bogaras lenne, azt a felszínén látnánk, ott kezdi a lakmározást, nem belül. A brokkoli szárának a vége – a karfiollal ellentétben, ami végig ehető – kesernyés és kemény lehet, ezért bátran vágjuk, amíg könnyen nem szalad a késünk, kellemetlen a tányér fölött szopogatni a szálkákat.
A kelbimbó picike kelkáposzta, gusztusos gombócokat varázsolhatunk belőle akár levesben úszkálva, akár köretnek. Ennél se sajnáljuk a tisztításkor kidobandó leveleket, ezek a gumók egész nyáron (sőt majd télen is) a növény szárán pihennek, kosztot-kvártélyt kínálva hangyának miegyébnek. Ellene a bőséges permetezés hatásos, ami viszont a leveleket is éri. Inkább vegyünk többet, mint hogy mérgezzük magunkat. Gyorsan puhul, ezért ne főzzük szét, csak mintha jakuzziban üldögélne.
Bőségesen használjunk köménymagot és füveket a fűszerezéshez, a puffadás és egyéb alhasi bántalmak megelőzésére, meglátjuk/halljuk: csodát tesznek.
PIACI JELENTÉS
Krumpli/kg 180–280
Vöröshagyma/kg 190–250
Lilahagyma 350-400
Újhagyma/cs 150-200
Kelkáposzta/kg 360–550
Fejes káposzta/kg 300–360
Zeller/db 270
Fokhagyma/kg 1100–1300
Retek/cs 180-200
Saláta/db 220
Spenót/kg 700
Cékla/kg 250
Paradicsom/kg 450–550
Paprika/kg 290–450
Paradicsompaprika/kg 450-580
Zöldpaprika/db 70-100
Zöldség/kg 700–1200
Sárgarépa/kg 350–450
Karalábé/db 200–250
Cukkini/kg 220
Karfiol/kg 550
Brokkoli/kg 600-800
Uborka/kg 350-450
Tök/kg 130–180
Sütőtök/kg 150–350
Fejteni való bab/kg 550
Alma/kg 160–380
Szilva/kg 250–350
Körte/kg 590–650
Szőlő/kg 450-680
Csiperkegomba/kg 700
Laskagomba/kg 1200
Dió/kg 3200-4200
Banán/kg 390–450
Tojás/db 30–45
