A Szent Mihály-napi hagyományok nyomán

A Szent Mihály napjával vége a nyárnak, most már a sötétség válik erősebbé. A fényt, a meleget ősidők óta meg kellett őriznünk. Ennek a tűz a forrása, amit a Nap földi tükröződésének tekintettek.

A tűz a szerelem jelképe is, hiszen azt mondjuk, hogy a szenvedély lángol, a szerelem pedig egyértelműen perzsel. A tűz az áldozat színtere is. A lángja átalakítja azt, amit belerakunk, ezzel képessé teszi arra, hogy felszálljon az égbe. A tűz a megtisztulást is szolgálta. Ez idő tájt már megforrtak az újborok, beindult a pálinkafőzés, kezdődhetett a mulatságok időszaka. Ez az időjárás még alkalmat adott arra, hogy a szabadban főzzenek és táncoljanak, esetleg a szabadban felállított asztaloknál étkezzenek az emberek.

Az Itthon vagy! Magyarország, szeretlek! elnevezésű programsorozat dunaújvárosi fináléjában is meggyújtották a Szent Mihály-napi tüzet a felső-Duna-parton az elmúlt vasárnap este.

Körbeállták, -táncolták, és gyönyörködtek benne. Élvezték és őrizték a melegét, egymás barátságát, a szeretetet és a szerelmet. Boldogok voltak.