A karfiol nem tudja, hogy mostanra már be kellett volna érnie? – Piaci körkép

A szép paradicsom is 250 forintba kerül (befőzni való 150-ért van), de a krumpli, paprika, szilva, görögdinnye – mindnek az ára kúszik fölfelé. Kevesebb az áru, közelít az ősz, vagy miféle képlet szerint írják meg az árcédulát…? A lekvárnak való szilva, a sajtnak való birsalma érdekel majd minket, ha jókor, jó áron vehetjük.

Piaci portya

Már érezhető volt, hogy hosszú hétvégére készül a nép, meg az is, hogy a keddi zuhéval hűvösödött kicsit az idő. Merészelhetünk nekiállni egy zöldségtől gazdag orjalevesnek, vagy tejfölös fejtettbab-levesnek, de még a tárkonyos csirkeragut is meg tudnánk enni. Sőt, az is megeshet, hogy begyújtjuk a sütőt. Mert a kánikulai napokban csak viriböltünk, enni nem kívánkozott, most aztán kiéhezve felfalnánk a vasszöget is.

Majdnem mindent kaptunk, hosszú listánkon csak két kipipálandó tétel maradt: karfiol és gomba. Előbbinek holtideje van: a tavalyi már feketés-foltos, idei pedig még nincs (valójában kérdés, hogy lesz-e egyáltalán?), a gomba pedig szeszélyes, hol sokat ad, hol keveset.

Pesto és pritamin

Megérkezett viszont a nagybaniról rendelt fél kiló bazsalikom, úgyhogy tudjuk már, mit teszünk a hétvégi szabadnapon: pestót gyártunk. Ez az olaszos gyökerekkel bíró fűszeres paszta nagyon finom mellékletét képezi a tésztaételeknek, szendvicseknek. Az egy adag bazsalikomhoz kell – mindegy, hogy dekára, bögrére számoljuk –, negyed adag olívaolaj, negyed adag nagyon apróra morzsolt parmezánsajt, 1 gerezd fokhagyma, 1 evőkanál fenyőmag (borókabogyóval, dióval helyettesíthetjük), só és bors. Megbarnítjuk a fenyőmagot, ügyelve, hogy meg ne égjen, mert keserű lesz. A bazsalikommal és a fokhagymával együtt pépesre turmixoljuk. Összeöntjük a többi hozzávalóval, elkeverjük, és kis üvegekbe rakva légmentesen lezárjuk. Sötét helyen tároljuk, különben megbarnul. Odatesszük a pritaminos üvegcsék mellé, s már ezek látványától dorombolni kezd az ember gyomra.

A pritaminhoz az egyszerű paradicsompaprikát vesszük, nem kell flancolni a kaliforniai és egyéb fantázianevű – mellesleg jóval drágább – paprikákkal. Kimagozzuk… Tudom, a paprikát kimagozni oly galádság, mint a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönteni, pláne azok szemében, akik az erkélyen chilit, jalapenót és habanerót termesztenek, de a gyomorbeteg családban megpróbálunk szeretteink kedvében járni. Így aztán a méregerőspistát mi csípőspityura szelídítjük. Szóval ha kimagoztuk, ledaráljuk, s kilónként negyed kiló sóval összekeverjük. Kis üvegekbe rakjuk, sötét helyen tároljuk.

A piacon járva-kelve jusson eszünkbe, hogy nem is oly soká őszben járunk, még most lakjunk jól a nyár ajándékaival: együnk gyümölcsöket, nyers zöldséget! Képzeljük el, és gondoljunk arra, hogy télen bezzeg, de megennénk…