Mit mond a jogszabály a GYED-ről és a GYES-ről? A jogász válaszol

A szülési szabadság annak a nőnek is jár, aki a gyermeket örökbe fogadási szándékkal vette nevelésbe. A szülési szabadságot úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen.

A szülési szabadság igénybe nem vett részét, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülést követő egy év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni. A szülési szabadság tartamát a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve, munkában töltött időnek kell tekinteni.

A gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság megszüntetését a munkavállaló köteles bejelenteni. A dolgozó és a munkáltató közötti együttműködési kötelezettség alapján elvárható, hogy a munkavállaló a visszatérés várható időpontját is megjelölje. Ha a dolgozó egyéb visszatérési időpontot nem jelöl meg, akkor a fizetés nélküli szabadság a megszüntetésre irányuló bejelentés közlésétől számított 30. napon szűnik meg. A fizetés nélküli szabadság megszűnésének időpontja azért is lényeges, mert ettől az időponttól ismét terheli a munkáltatót a foglalkoztatási és bérfizetési kötelezettség, valamint a dolgozót a munkavégzési kötelezettség.

A gyes, gyed alatt a munkaviszony nem szűnik meg, így azt alapesetben úgy kell folytatni, mint a gyermekvállalás előtt. Ez azt jelenti, hogy a visszatérő munkavállalót a munkaszerződés szerinti munkakörben kell alkalmazni, a munkavállaló pedig e munkakörben köteles dolgozni. Ahogy más esetben is, itt is lehetőség van arra, hogy a felek közös megegyezéssel megváltoztassák a munkakört. Azaz a dolgozó csak akkor köteles másik munkakörbe visszatérni, ha erről a munkáltatóval megállapodott.

A visszatértés a munkaszerződés szerinti munkaidővel történik. Ha tehát napi 8 órás teljes munkaidőben foglalkoztatták a dolgozót, akkor a visszatértést követően is ez lesz a munkaideje. Természetesen közös megegyezéssel ettől is el lehet térni. Fontos, ha a szülő a gyermek 3 éves kora előtt szeretne a munkába visszatérni, akkor kérheti, hogy őt a gyermek 3 éves koráig a teljes napi munkaidő felének megfelelő részmunkaidőben foglalkoztassák. Ebben az esetben tehát a munkáltató köteles a munkaszerződést részmunkaidőre módosítani, ami a gyermek 3 éves koráig tarthat. 3 vagy több gyermeket nevelő munkavállalót e jog a gyermek 5 éves koráig illeti meg.

A visszatérést követően a munkáltató köteles ajánlatot tenni a munkavállaló számára a munkabér módosítására, annak érdekében, hogy a bére az időközben bekövetkezett béremelkedést kövesse. A korrekciónak minden bérelemre ki kell terjednie, tehát az alapbéren kívül a többi bérelemre is (pl. teljesítménybér, pótlékok). Ennek során a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére a munkáltatónál időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó.

Ha az anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa a gyermek 3 éves kora előtt tér vissza a munkába, akkor a gyermek 3 éves koráig korlátozott a felmondás lehetősége. Ebben az esetben a munkavállaló magatartására alapozott felmondásnak csak akkor van helye, ha az azonnali hatályú felmondás feltételei fennállnak, tehát lényegében súlyos jogsértés esetén.

Ha a munkáltató a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akar felmondani, ezt akkor teheti meg, ha nincs másik megfelelő betöltetlen munkakör vagy a munkavállaló az erre irányuló ajánlatot elutasította. Megfelelő a munkakör, ha a munkaszerződés szerinti munkahelyen található, és a dolgozó által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelel.