A beszédhibákhoz nagyon sok előítélet kapcsolódik

Az Európai Unió Logopédusai­nak Állandó Bizottsága által javasolt idei téma: az alternatív és augmentatív kommunikáció. Azaz, az idei ünnepnap célja, hogy felhívja a figyelmet a nyelvi és kommunikációs zavarok széles körére, az emberi életminőségre gyakorolt hatásukra, a kommunikációs zavarokkal küzdő személyek jogaira, a segítségadás módjai­ra, annak érdekében, hogy elkerülhetővé váljon az érintettek marginalizálódása, de ez a nap egyben lehetőséget nyújt a szakmának is arra, hogy megmutassa magát.

A Pedagógiai Szakszolgálatoknál kiemelten fontosnak tartják a nyelvfejlődési elmaradások korai logopédiai szűrését, a beszéd-, nyelvi és kommunikációs problémák korai felismerését és a logopédiai terápia mielőbbi megkezdését. A beszéd-, nyelvi és kommunikációs problémával küzdő gyermekeket rendszeres terápiában részesítik, megakadályozva ezzel a nyelvi zavar súlyosabb formáinak, illetve az ezekre épülő iskolai és szociális hátrányoknak a kialakulását.

Tanulásban is akadályozó tényező

Kissné Korsós Ágnes, a Fe­jér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Dunaújvárosi Tagintézményének igazgatója maga is logopédus szakember. Mint mondta, a logopédia mindig is fontos volt, mert az első megjelenés a beszéd, amiből ítélkezik felettünk a környezetünk a személyiségünk tekintetében. Ha nem megfelelő, akkor hamis képet is adhat. Egyrészt alapjaiban, másrészt a magyar nyelv sajátosságaiból adódóan a kiejtésnek, a beszédzavarnak mindig nagy szerepe volt a tanulásban. A nyelvi zavarok az olvasás, írás elsajátításában, a tanulási képességekben okozhatnak gátat. A logopédia ma a tanulási zavarok megelőzésével kezdődik. Mivel az úgynevezett nyelvi késés jó előre jelezheti a nyelvi zavarok kialakulását, a logopédus a mostani protokoll szerint a gyerekeket már háromévesen szűri a nyelvi késésre, ezekkel a gyerekekkel foglalkozik is.

Korlátozza a gyerekeket a beszédértés hiánya 

Majd ötévesen ismét felmérést készít, hogy hová jutottak, és az írási, olvasási készültséget is felméri, és szükség esetén egészen második osztály végéig be is avatkozhat preven­tív módon. Ebből is jól látszik, hogy már régen nem csak a szűken vett beszédről van szó működésükben. Mint az igazgató elmondta, ha például a beszédértés képessége elmarad, akkor a gyerek nem jól érti az instrukciót, nem tudja magát kifejezni. Ettől frusztrált lesz, szembesül a rendkívül kicsi mozgásterével, a korlátaival, ez könnyen odavezethet, hogy beilleszkedési, magatartásbeli problémái lesznek, sokszor nagyon súlyosak, agresszívek. A beszédhibákhoz nagyon sok előítélet kapcsolódik, és könnyen peremhelyzetbe kerülhetnek ezek a gyerekek. Előfordul, hogy beszédfélelme van a gyermeknek, amitől még jobban szegregálódik. A szakember szerint nem tesz jót az sem, hogy a médiából, a reklámokból sem a jó példát hallják a gyerekek. Nem is gondolnánk, milyen fontos a korai felismerés és a prevenció.