Felmelegedésre és szélre várnak országszerte az átázott földek

A megyében főként a Sió- és a Nádor-csatorna melletti, mélyebben fekvő szántó- és legelőterületeken, elsősorban Cece és Tác környékén alakultak ki néhány száz négyzetméteres, illetve egy hektár körüli, pangó vízzel borított foltok, de lakott területet a belvíz sehol sem veszélyeztet.

Egyelőre nincs árvízhelyzet

A vízügyi szakemberek folyamatosan figyelik az elöntött részeket, s „szemmel tartják” a csatornákat. Ott, ahol a helyzet szükségessé teszi, megfelelő időben, szivattyúzással avatkoznak majd be – mondja a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság műsza­

ki igazgatóhelyettese. Megnyugtató – teszi hozzá Tóth Sándor –, hogy amíg az országban csaknem kétszáz kilométeren árvízvédelmi készültséget is el kellett rendelni, az igazgatóság Fejér megyei területén nincs árvízhelyzet. A Duna vízállása alacsony, s a Velencei-tó vízszintje sem magasabb a tavasszal kívánatosnál. Nem ilyen kedvező a helyzet az igazgatóság Tolna megyei működési területén, ahol a Sió mentén már másodfokú árvízvédelmi készültség van érvényben.

Várható stagnálás

Az igazgatóság működési területéhez tartozó Balaton is „feladta a leckét” a vízügyi szakembereknek. A tó magas vízszintje miatt továbbra is kénytelenek a maximális vízmennyiséget, másodpercenként 60 köbméter vizet leengedni a Sió-csatornán keresztül, miközben másodpercenként 70 köbméter érkezik a tóba a vízgyűjtő területről. Jó hír ugyanakkor, hogy miután a tó vízgyűjtő területén a következő napokban nem várható számottevő csapadék, már a vízszint stagnálása várható – olvasható a vízügyi jelentésben.

Az elmúlt hetek időjárásának köszönhetően – egyebek között annak, hogy az elmúlt időszakban lehullott csapadék mennyisége több mint másfélszerese volt a más években, márciusban megszokottnál, – telítettek a talajok Fejér megyében. Cece határában például több helyen valóságos tavacskák alakultak ki – tudtuk meg Oláh Józsefnétől. A család dinnyeföldjeit elkerülte a belvíz, ezért remélhetően nem lesz akadálya, hogy április közepén földbe kerülhessenek a palánták.

Nem számottevő a belvíz

A Hantos határában gazdálkodó Kovács Endre gyep-és rétterületét nem kímélte a belvíz, de mindössze legfeljebb mintegy 2–3 százalékát borította csak el. Az, hogy az elöntés nem érintett ennél nagyobb területet, a korszerű mélyműveléses agrotechnika alkalmazásának is köszönhető. Az ugyancsak hantosi Simon László földjein sem számottevő a belvíz, a gazda első becslései szerint mintegy 10–20 hektárt boríthat. A gazdálkodó úgy véli, ez a helyzet egyrészt rossz, mert szántót és éppen a borsóvetésre kijelölt területet borítja a víz, másrészt viszont jó, mert azt jelzi, hogy jutott elegendő vízutánpótlás a talajba. A gazda szerint a kialakult helyzet bőven kezelhető.

Kiss Norbert Ivó mezőföldi gazdálkodó szerint főleg a löszös, tőzeges talajú, mélyebben fekvő területeken marad meg tartósabban a víz. Az, hogy milyen gyorsan párolog el, illetve húzódik le a talajba, attól függ, mennyire magasan áll az adott területen, illetve attól, hogy milyen lesz az időjárás. A párolgás szempontjából viszont jó hír, hogy az előrejelzések szerint kevés lesz a csapadék. Viszont nem lesz jelentős, talajt szárító szél és felmelegedés sem, ezért nem lehet számítani a belvizes területek gyors felszáradására.