2018.01.20. 09:00
Mátyás SzemTanúi
Szép emlékei élnek anyai ági nagyszülei házáról a Mátyás király utcából. Nagy Borbála és Herku József itt nevelte fel tizenegy gyermekét, közte édesanyját.
A nagyszülők halálával félő volt, hogy szétesik a család, de nem ez történt, sőt, a szülői házban ott él megözvegyült keresztanyja, Katica. Az utca nevén sem kellett változtatni, Mátyás király kiállta az idők próbáját: a mesékben és mondákban tovább él. Erős, stabil birodalmat hozott létre Kelet-Közép-Európában. Nevéhez fűződik egyebek között, a zömében cseh és német zsoldosokból álló Fekete sereg és a füstadó bevezetése. A birodalmon belüli szilárd belső rend a kisembereket is védte, így válhatott a nép szívéhez közel álló, igazságos király jelképévé.
A múlt értékelésének frissítésére jöttek rá a SzemTanú Kiadó munkatársai, amikor közreadták a „Történelem napilapstílusban” címmel szellemes kiadványukat. Eszter már régóta szemezgette a Mátyás király korához és udvarához kapcsolódó eseményeket. Például Aragóniai Beatrixszel kötött esküvőjéről így kezdik tudósításukat: „Az ország első emberéhez méltó, ünnepélyes külsőségek között tartották meg Budán Mátyás magyar király és Aragóniai Beatrix esküvőjét, 1467. december 12-én, csütörtökön. A fenséges ara királynévá koronázásáról, valamint a szertartásokat követő esküvői ebédről Eschenloer Péter küldött beszámolót” – amiben részletezi a hetekig elhúzódó ünnepségsorozatot.
Előrébb lapozva, „Lesz még Budán könyvvásár címmel” jelent meg egy másik hír: „Karai László budai prépost, Mátyás király alkancellárja 1470-ben királyi követként Rómából hazatérve, magával hozta a Lener-nyomda egyik szakmunkását, Hess Andrást. A szakember segítségével a prépost Budán megalapította az ország első könyvnyomtató műhelyét. A nyomda első terméke a Cronica Hungarorum. Ezzel Magyarország – Németország, Itália, Svájc, Franciaország és Németalföld után – a hatodik ország Európában, ahol megkezdődött a könyvnyomtatás.”
A középkori magyar iparról ez áll a SzemTanú 2012-es kiadványában: „Mivel Magyarországon alig akad képzett mesterember, Mátyás király külföldről verbuvál kőműveseket és hadmérnököket, hogy a török elleni küzdelemben megerősíttesse a végvárakat, illetve újakat emeltessen. Már több milánói kőművesmester is dolgozik itt, a két neves hadmérnök – a dalmát Michlievich és a milánói Fioravanti – vezetésével. Az itáliai mesterek működése a magyar építőipar számára nemcsak azért hasznos, mert így jó szakmai megoldások születnek, hanem a szakemberképzés szempontjából is: a velük dolgozó magyar mesterek, mintha csak valami ingyentanfolyamon vennének részt, elleshetik a szakma fortélyait.”
Magyarország humanista uralkodója fontosnak tartotta a gazdagságához és hatalmához illő külsőségeket, amit alátámaszt a „Környezet” rovatban olvasható írás: „Buda Várhegyén, ahol szinte alig van már szabad terület, az újfajta szépségre vágyó Mátyás király nagyszabású átépítéseket hajtott végre. Miként Mátyás majdnem mindegyik építkezésénél, a reneszánsz itt is a gótikára épülve jelentkezik. A rengeteg márványt honi forrás biztosítja. A latin-görög könyvtár, a Corvina csodájára Európa minden tájáról járnak. A boltozatos könyvtártermek falait freskók borítják. A becses kódexek faragott, intarziás könyvszekrényekben nyugszanak. A könyvtár melletti apró dolgozószobában Mátyás gyakran hódol szenvedélyének, az olvasásnak.” Erről a Herendi Gábor rendezte Magyar Vándor kalandfilm egy sokat idézett mondata jutott eszébe Eszternek, ami így hangzott: „Aranyapám! Egyre jobban tetszik nekem ez a Mátyás!”