A demencia már nem csak a szépkorúak betegsége

2018.01.31. 07:00

A feledékenység és a személyiségváltozás intő jele lehet a leépülésnek

Érdekfeszítő előadást tartott az időskori demenciáról dr. Havas Szonja múlt héten a Munkásművelődési Központban.

Kovács Anita

Csupán néhány szék maradt üresen január 26-án, pénteken a Munkásművelődési Központban, ahol dr. Havas Szonja neurológus tartott előadást a demenciáról. A nézőtéren helyet foglalók végig feszült figyelemmel hallgatták a doktornő előadását, aki rövid összefoglalója után részletesen válaszolt a feltett kérdésekre.

De ne szaladjunk ennyire előre. Elcsépeltnek tűnhet a doktornő bevezetőjében elhangzó „Az vagy, amit megeszel” gondolat, de nagyon komoly érvekkel támasztotta alá, mennyire fontos szerepet játszik az étkezés, és az életvitel egészségünk megőrzésében. – Kortól függetlenül hozzá kellene szoknunk, hogy az állati fehérjék helyett, inkább a növényi fehérjékben gazdag élelmiszereket részesítsük előnyben. Bizonyított, hogy a növényi fehérjéknek óriási szerepük van az agyi frissesség fenntartásában. Ezenkívül az erek falán lerakódó zsírok könnyedén vezethetnek demencia kialakulásához. Ennek oka, hogy a lerakódások következtében az agy nem kap elég oxigént, romlik a keringés – tért ki a táplálkozás fontosságára dr. Havas Szonja. Azt is elmondta, hogy Magyarország élen jár a szív- és érrendszeri megbetegedések tekintetében, amit megfelelő étkezéssel és rendszeres testmozgással preventív módon jelentősen csökkenteni lehetne. Ez, és sajnos az egyre nagyobb méreteket öltő alkoholizmus is hozzájárulhat az időskori elbutulás kialakulásához. Azt többször is kihangsúlyozta, hogy ez a betegség az orvostudomány jelenlegi állása szerint gyógyíthatatlan. – A számok azt mutatják, hogy amíg régebben a nyolcvanéves korosztálynál, vagy annál idősebbeknél diagnosztizáltak demenciát, addig ma nem ritka, hogy ötven-hatvan éves emberek küzdenek ezzel a betegséggel. Azt, hogy a kór mennyire gyors, vagy lassú lefolyású lesz, nem lehet előre megjósolni, teljesen egyénfüggő. Egy biztos, a fiatalabb betegeknél gyorsabban megy végbe a folyamat, mivel gyorsabb a sejtosztódás. Mindenesetre a demenciában szenvedők annyit mindenképpen tegyenek meg, hogy rendszeres agytornával tréningben tartják magukat – mondta el a szakember.

Dr. Havas Szonja neurológus és az előadás főszervezője, Sümegi Lajos
Fotó: BT

A rövid, ámde annál tartalmasabb előadás után a hallgatóságon volt a sor. Az első kérdések egyike így hangzott: – Miről vehető észre, hogy valaki demenciában szenved? A doktornő így válaszolt: – Nehéz kérdés, de van néhány intő jel. Például ha az illető természete lényegesen megváltozik, leggyakrabban érdektelenséget figyelhetnek meg a családtagok. A rendszeresen fellépő feledékenységet is a demencia számlájára írhatjuk, de azért ne kezdjünk el találgatni, inkább forduljunk szakemberhez. Az ideggyógyász CT, vagy MRI vizsgálatot rendel el, ami pontosan megmutatja, mi a probléma.

Jogosan érkezett a következő kérdés: orvossággal gyógyítható-e a demencia? – A demencia nem gyógyítható, de gyógyszerekkel, és a bevezetőmben említett étrend betartásával, rendszeres mozgással jól karbantartható. A betegség kialakulásának pontos okát, illetve, hogy örökölhető-e még nem sikerült feltárni, de az biztos, hogy a kór az agykéreg sorvadását okozza, és ez nem másra vezethető vissza, mint a rosszul működő érrendszerre – mondta el dr. Havas Szonja.

Arra, hogy hol jobb a betegnek, intézményben, ellenőrzött körülmények között élni, vagy inkább a családja körében? A szakember azt válaszolta, hogy eleinte a rokonok is képesek ellátni a beteget. Aztán előállhat az a helyzet, amikor ön- és közveszélyessé válik, ilyenkor mindenkinek jobb, ha szakemberek gondozására bízzák a demenciában szenvedőt. Kétség nem férhet hozzá: roppant fájdalmas és nehéz meghozni a családtagoknak ezt a döntést.

Filmajánló

Engedjék meg, hogy a témával kapcsolatban egy remek filmet ajánljak a figyelmükbe. A Megmaradt Alice-nek című filmdráma élethű képet ad arról, miként szembesül valaki a visszafordíthatatlannal. Alice Howland (Julianne Moore), a neves nyelvészprofesszor boldog házasságban, kiegyensúlyozottan él. Ám minden megváltozik, amikor kezd elfelejteni szavakat, dolgokat. Eleinte csak belezavarodik a gondolatmenetébe az egyetemi előadásain, és pánikba esik, amikor futás közben rájön, nem tudja, merre jár. Az orvos Alzheimer-kórt diagnosztizál nála, kevéssel az ötvenedik születésnapja után. Alice nehezen fogadja el helyzetét, és azért küzd, hogy a lehető legtöbb ideje maradjon a családjára.

 

Ezek is érdekelhetik