Gesztus vagy sokkal több annál?

Ez családon belül természetes. De hogy valaki olyanokra emlékezzék egy mécses meggyújtásával, akiket sosem látott, nem ismert, sőt semmiféle vérségi kapcsolatban nem állt, elég ritka. De előfordul.

Ez történt a mai Románia területén lévő Bukovina egyik településén. Egy ötven körüli román férfi, Bradatan Radu – ahogy írta a világhálón – gyertyát gyújtott azoknak, akik Istenhez mentek. Azokért a magyarokért, akik Bukovina egykori öt magyar falujának egyik temetőjében nyugszanak. A szülőfalujukból kitelepített, majd Bácskából elmenekült bukovinai székelyek leszármazottainak a nevében tette mindezt.

Nem csoda, hogy a közösségi csoportban meghatódottan reagáltak erre a gesztusra az itteniek: „Fizesse meg önnek az Isten százszorosan” – írták többen. Radu szerényen elhárította az elismerést: „Teljes szívvel úgy érzem, hogy ezt kell tennem. Mint gyermek, nagyapámtól megtanultam, hogy erkölcsi és lelki adóssággal tartozunk ezeknek az embereknek.” Ezzel a tisztelettel, sőt családi szeretettel fogadja az oda érkező leszármazottakat, s ápolja az elhunytak emlékét.

Milyen más lenne a világ, ha sok hasonló gondolkodású, érzelmű ember élne!