A dunapentelei Kádár család izgalmas múltra tekint vissza

Itt egy középbirtokos család lakott, amíg a Rákosi rendszer minden vagyonától megfosztva, 1950 novemberében egy sötét éjszakán kitelepítette. A család történetét kutatva a név nem hozható összefüggésbe a hordókészítő kádárok mesterségével.

A család gyökerei Erdélybe nyúlnak vissza. Írásos emlékek vannak arra vonatkozóan, hogy a család Nyárádgál falváról származik. A marosszéki nemesek 1600-as évek elején felesküdtek az akkori állami vezetésre. A felesküdtek között volt Johannes Kádár és Michael Kádár. (Székely oklevéltár V. kötet). A család jelentős birtokokkal rendelkezett bárói nemesi címet használtak. A Kádár-családok 1636-ban a Maros székiek által rendezett hadiszemlén részt vettek. A Kádár név eredetére nehéz pontos választ kapni. Annyi bizonyosan állítható, hogy székelyekről van szó. Feltehetően a hunoktól származik a név, ahol, mint tisztségviselők szerepeltek.

A román támadások elől 1764 után a család elmenekül, és 1800-ban Nagyvenyimen, a ciszterciták uradalmában telepednek le. Az 1848-as szabadságharc után a család beköltözik Dunapentelére.

Az 1914-es első világháborúba Kádár János három fiával, Józseffel, Antallal és Jánossal vonult be a honvédséghez.

1922-ben Kádár József bizalmas behívót kapott Sopron környékére az Osztenburg zászlóaljba. A cél az volt, hogy segítsék IV. Károly király bejövetelét.

Az első világháború után megmaradt gazdaság vezetését Kádár József 1924-ben vette át. Az 1940-es Felvidék és Erdély visszacsatolásakor katonai szolgálatot teljesített. Kilencen voltak testvérek, József, valamint dr. Kádár Antal, dr. Kádár János, dr. Kádár László, Kádár Sándor, Kádár Katalin, Kádár Ágnes, Kádár Erzsébet, Kádár Zsuzsanna, s az akkori kornak megfelelően mérnöki, orvosi, ügyvédi, tanítói diplomát szereztek.

A birtokot vezető Kádár József jövedelméből valamennyi testvérének továbbtanulását nagyvonalúan támogatta. Dr. Kádár Antal kultúrmérnöki doktori végzettséget szerzett, Cegléden élte le életét. János állatorvosi diplomát szerzett. Kaposváron, majd Svédországban telepedett le. László jogi diplomát szerzett, vonatbalesetben halt meg. A hölgyek közül Katalin védőnő, Ágnes tanítónői, Erzsébet védőnői, Zsuzsanna pedig kereskedői végzettséget szerzett.

A család politikai álláspontját tükrözi, hogy 1939 után Kádár József a helyi kisgazda párt elnöke, öccse, dr. Kádár Antal mint képviselőjelölt tevékenykedett.

A második világháború után igyekezett a család gyorsan talpra állni. Ennek jelét mutatta az, hogy békekölcsönt jegyeztek, valamint a római katolikus templom helyreállításakor egy ablak költségeit fedezték.

Kádár József felesége Rabóczki Julianna volt, két gyermekük született Kádár Margit és dr. Kádár Aurél. Margit egy ideig Zsámbékon, az apácáknál tanult. Az apácarend 1950-es felszámolása után védőnői tanfolyamot végzett, majd Gyál községbe került, és védőnőként dolgozott. Egy fia, Szabó Ákos a Honda Safety Hungary-nál dolgozik mint vezetőinstruktor. Aurél fia Kádár Aurél Attila, közgazdász, MBA-t végzett, jelenleg key account-ként dolgozik. Aurél lánya dr. Kádár Zsófia biomérnök végzettséget szerzett a Műegyetemen. Ma Dániában egyetemi oktató.

A Kádár-család dunapentelei története 1950. november 30-án, a kitelepítéssel véget ért. A kapcsolatuk ma sem szakadt meg szülőhelyükkel. Dr. Kádár Aurél 2016-ban elnyerte az év növényvédelmi mérnöki címet. Ha teheti, útba ejti szülőhelyén lévő házat, birtokot. A Kádár tanya még áll a Baracsi út elején, ahol az Arborétum található. Ha mellette elhalad, sóhajt egyet és tovább hajt az emlékeket felelevenítve.