Pecsét István gyógyultan utazik haza – sokan várják!

Pecsét Istvánnal még kínai utazása, a Fuda Klinikán történt kezelése előtt ismerkedtem meg. Akkor, amikor még nem fogyott le nagyon, de már látszottak annak jelei, hogy szüksége van a gyógykezelésre. Legalábbis arra, amit Kínában végeznek. Mert István annak is utánajárt. Most nyáron, igaz 59 kilogrammra fogyott, kritikus volt a helyzete, kombinálva az „itthonról vitt” folyamatos anyagcsere-gondokkal, mert szinte semmi nem maradt meg benne. Most 67 kiló. A többit tőle:

- Gyógyult vagyok, nincsen rák a szervezetemben. Ahhoz képest, hogy végstádiumos rákos voltam, talán joggal és okkal örülhetek. Ezt nem írták meg eddig a lapok, de nem is szerettem erről beszélni. Ebből a végstádiumos betegségemből gyógyultam meg, hála Istennek. Eltűnt a rák a szervezetemből, amiről azt mondták: ennek az esélye három százalék. Ekkora „eséllyel” éltem a túlélésig. Tünetmentes lettem! Erre a megszerzett győzelemre kell nagyon-nagyon vigyáznom, amihez minden instrukciót, illetve tanácsot megkaptam. Ha betartom ezeket az elkövetkezendő egy évben, akkor több, mint valószínű, hogy nem jön vissza a rák. Ezeket nagyon szeretném is betartani. Most még bennem van jó pár pillanat, amikor közölték, hogy mivel nézek szembe, s ez most csodálatos érzés.

Ismeretségünk óta bármikor is kaptad magad azon, hogy elfáradtál, elég volt, feladod?

- Soha! Nem! Voltam nagyon mélyen, nagyon nagy gödörben, ahová nehezen jutott már be a fény. És nem is szívesen beszéltem róla, nem is illik ezeket leírni. De tudtam, abból is ki kell jönnöm. Egy-egy ilyen szituáció sokkal jobban megacélozza az embert. A küzdelem, hogy meg is lássam a fényt, mert ez nem volt egyszerű. Kaposvárott is voltak igen nehéz pillanataim, amikor kétszer vittek be mentővel éjszaka, mert annyira rossz állapotban voltam. Egyszer Székesfehérvárott estem össze, mentő jött ki értem. 2015 novemberét írtunk, amikor itthon közölték, Magyarországon ennek a betegségnek a gyógyítására nincs esély…

Tartod a keresztényekkel a kapcsolatot?

- Most vasárnap is voltam náluk. Amikor a kezeléseim voltak, akkor is imádkoztak értem, sokat segítettek. És már magamnak is tudok főzni, legalább olyat amit meg tudok enni. Mert az igazi kínai ételt én nem igazán eszem meg az ízvilága miatt. Az alapján állítom össze az étrendemet, amit be kell tartani. Van étvágyam, hála Istennek. Továbbá nagyon jólesik minden érdeklődés. Számszerűsíteni nem tudom, hogy mennyien várnak haza, hogy egyáltalán osztozhassam azokkal, akik segítettek nekem abban, hogy mindezt megélhessem. Hálás is vagyok mindnyájuknak.

Gyere haza, erősödj meg…

- Cserna Gábor polgármester úr hívása is annyira emberi volt, mintha két barát beszélgetett volna régről. Így éreztem. Kedves, megható, őszinte boldogságot éreztem a hangján. Azt mondta, boldog, és csak gratulálni tud a kitartásomhoz, s hogy végig tudtam csinálni. Amit pedig mondtam, ez mindenkinek köszönhető, közös győzelem született. Négy év volt az életemből, iszonytató kétségekkel teleszőve, újabb és újabb próbatételekkel, de amikor elragadott volna a kétségbeesés, egy elképzelt élet képébe kapaszkodtam bele, oda menekültem el. Azt képzeltem el, ismételten dolgozni fogok. Bányamérnökként végeztem 2013-ban, s ebben a szakmában szeretnék is tovább dolgozni itthon Magyarországon. Lehet, lesz előbb-utóbb szerelmem, aki majd a feleségem lesz. Gyerekeket is szeretnék, legalább ötöt. Amikor oly sokszor kilátástalannak tűnt a jövőm, mindig csak ezek a vágyak tartották bennem a lelket. Most, hogy a jó Isten, a családom, s az emberek is velem voltak mindvégig, el merem már hinni, hogy ez valóra is válhat a számomra.

Egyszer is érezted, hogy nem állnak a hátad mögött?

- Nem volt ilyen. Tudod, erős hittel élek, ezért amit Ézsaiás mond több helyütt, azt mindenkinek ajánlom: Próféta könyve 40:29 „Erőt ad a megfáradottnak, és az erőtlen erejét megsokasítja.”, vagy: „40:31 De a kik az Úrban bíznak, erejök megújul, szárnyra kelnek, mint a saskeselyűk, futnak és nem lankadnak meg, járnak és nem fáradnak el!”. Valamint Zsoltárok könyve 62:2 Csak Istenben nyugoszik meg lelkem; tőle van az én szabadulásom. Illetve Korinthusbeliekhez írt I. levél 15:57 De hála az Istennek, a ki a diadalmat adja nékünk a mi Urunk Jézus Krisztus által.