Konkvisztádorok

Többségük elszegényedett spanyol nemes, kalandor vállalkozó volt, akiket a bennszülöttek aranyának megszerzése motivált. A területek, amiket elfoglaltak, Spanyolország gyarmatai lettek. A hódításokért címeket, kiváltságokat, birtokokat, illetve a birtokokon vezető pozíciókat kaptak. Az indiánokat kifosztották és tömegesen gyilkolták őket kapzsiságuk és kegyetlenségük által vezérelve. A gátlástalan, mégis sokszor dicsőített kalandorokat nevezték konkvisztádoroknak.

Mire jók a konkvisztádorok? Nos, ők a „birodalom” határainak kiterjesztői, az eszme terjesztői és kizsákmányolói.

Felmerül a kérdés: vannak-e napjainkban konkvisztádorok? Igen, csak nem így hívják őket. Ma a globalizáció világában is közöttünk élnek, elszenvedjük őket. A multik, a nemzetközi vállalatok világában projektmenedzserek irányítják a cégeket. Messziről jött klónok, csinált vagy valós referenciákkal, határokon átívelő sikerekkel. A jelen dollárjaiban mérik az értéket, és nem abban, azokban, akik ezt létrehozták és nap mint nap létrehozzák. Ne legyenek kétségeink, hogy minden közösségben megtalálják hasonszőrű társaikat, akik a rövid távú előnyök érdekében sok mindenre hajlandók. És vannak jelentkezők, akik el- vagy beárulják társaikat. Mindig vannak, akik nem számolnak azzal, hogy egyszer rájuk is sor kerülhet, és nem lesznek az új konkvisztádorok kegyeltjei. Ugyanúgy, mint elődeiket címekben, kiváltságokban, jutalmakban (értsd: üveggyöngyökben, értéktelen csecsebecsékben) mérik meg.

„Ahol...az igaz a hazug egyre megy, ...s a félelem igazgat”

Persze reggel a tükör nem hazudik. Mindig a valós képet láttatja, azt a tekintetet, amit mások felé mutatunk. Szakállal vagy anélkül.

Gömöri György költő a nyolcvanas években papírra vetett szavaival élve – „...ahol a jöttmentek mondják meg ki a jött–ment, ...az igaz, a hazug egyre megy, ...s a félelem igazgat” –, ott nagyon nehéz értéket vagy közösséget teremteni. Ez a világ ilyenné vált, mert ilyenné tették. Tettük.

A konkvisztádorok a haszonszerzés biztos tudatában jönnek, és egyszer elmennek, de kegyeltjeik köztünk maradnak, mindig újra elrejtve valódi arcukat. Aztán az élet megy tovább, és kezdődik minden elölről...