Egy héten át fűzték a dunaújvárosi nőt, végül huszonkét millió forintot csaltak ki tőle

Mint azt Kiss Dénes rendőr őrnagy, a Dunaújvárosi Rendőrkapitányság bűnmegelőzési alosztályvezetője a decemberi interjú során elmondta, az év utolsó hónapjaiban is bőven akadt dolguk, sokan tettek feljelentést amiatt, mert anyagilag megkárosították őket.

Van remény

A prevenciós kampánynak és az összpontosított nyomozói munkának (Mátrix Projekt) van eredménye, hiszen többen adnak jelzést a rendőrségnek arról, hogy már megpróbálták őket is becsapni a csalók, de időben kapcsoltak és sikerült hárítaniuk a veszélyt. A rendőrség is több olyan esetről számolhatott be, amelyek során sikerült visszaszerezni az áldozatoktól elvett pénzeket, vagy azok jelentős részét. Novemberben egy igen nagy fogásról adott hírt a rendőrség: banki alkalmazottnak adták ki magukat azok a bűnözők, akik több, mint 200 millió forintot csaltak ki áldozataiktól. 17 gyanúsított van az ügyben, közülük négy embert (két ukrán és két magyar állampolgárt) le is tartóztattak, hatan bűnügyi felügyelet alá kerültek, heten szabadlábon védekezhetnek.

AnyDesket soha!

Azonban országos szinten nem állunk jól a kiberbűnözéssel szemben, kortól és nemtől függetlenül bárkire lecsaphatnak- ezt nyomatékosította Kiss Dénes, s tanulságul jónéhány esetet vázolt nekünk.

Az egyik legszomorúbb, egyben a legnagyobb összegű csalás városunkban egy idősebb, diplomás hölggyel történt december első hetében. Azzal a hamis ürüggyel keresték telefonon, hogy gyanús tranzakciókat észleltek a bankszámláján. Bár a hölgy felhívta a bankját, ahol mondták neki, hogy nem igaz és nem volt semmi probléma, a csaló tovább próbálkozott nála. Egy héten keresztül telefonáltak egymással, a csaló mindenféle kamu szöveggel próbált a bizalmába férkőzni, míg végül meggyőzte arról, hogy ha letölti az AnyDesk alkalmazást, akkor biztonságban tudhatja a pénzét. Egy pénteki napon történt a program telepítése, a hölgy pedig a következő hétfőn már arról tett feljelentést a dunaújvárosi kapitányságon, hogy leemeltek 22 millió forintot a számlájáról. Az a leggusztustalanabb ebben a történetben, hogy a csaló szemrebbenés nélkül győzködte- fűzte a hölgyet, csak azért, hogy aztán kihasználja a bizalmát és jólelkűségét.

Ha a csaló ráveszi az áldozatát az AnyDesk alkalmazás letöltésére, akkor minden adatához, dokumentumához hozzáférhet távoli vezérléssel, így szerzi meg a banki adatait is, amivel aztán megcsapolhatja a számláját. Egy hónap alatt hét feljelentés érkezett a Dunaújvárosi Rendőrkapitányságra arról, hogy ezzel a módszerrel károsították meg őket.

Kriptovaluta

Kiss Dénes elmondta, a kiberbűnözők másik gyakori módszere az, hogy nagy hozamot jelentő, jellemzően kriptovalutás befektetéssel kecsegtetik az áldozatot. Ennek én biztos nem esnék áldozatául, mert humbugnak tartom ezt az egész virtuális térben létező-nem létező pénzvilágot. Viszont akit érdekel a téma, annak elsődlegesen legyen gyanús már az, ha túl nagy nyereséget ígérnek. Egy fiatalember szeptemberben jelentkezett egy kriptovalutás befektetésre, amelyet a közösségi oldalon talált. Regisztrált, megadta a személyes adatait, és első körben 100 ezer forintot utalt el a befektetés érdekében. A következő hónapban újabb összeget utalt, aztán még egyet. Decemberben szerette volna kiutalni magának a csalók által beígért profitot, ám akkor szembesült vele, hogy nemcsak a nyereség, hanem a már addig befizetett 1,6 millió forintja is oda van.

Adok-veszek oldalak

Sajnos igen nagy veszélyt jelentenek a különféle vásárlási felületek, ahol már nemcsak a vevőt, hanem az eladót is átverhetik. Egy idősebb férfi a télikabátját szerette volna eladni egy közösségi oldal vásárlási felületén. Jelentkezett is rá egy vevő, és mondván, hogy nagyon sürgős lenne neki, már intézkedett is egy futárcéggel a szállításról, megadott egy linket a férfinek, ahol "csak" az adatait kell kitölteni. A vevőnek persze nem a kabát kellett, hanem az eladó banki adatai, és mivel a kapott linken keresztül gyanútlanul megadta azokat, a csaló 370 ezer forintot szedett le a férfi számlájáról. Éppen az advent időszakában...de hát a csalót nyilván hidegen hagyta, ha az idős férfi mondjuk az unokáinak szeretett volna karácsonyi ajándékokat vásárolni abból a pénzből.

Nem kell olyan „nagy” előkészület ahhoz, hogy a csaló átverje az áldozataikat. Egy férfi kinézett magának egy 76 ezer forintért hirdetett drónt egy adok-veszek oldalon. Jelentkezett rá, a pénzt el is utalta, azonban a terméket nem kapta meg. November közepén egy 19 éves fiatalember arról számolt be a dunaújvárosi rendőröknek, hogy egy videókártyát szeretett volna vásárolni, azonban hiába utalta el érte a 37 ezer forintos vételárat, az eszköz nem érkezett meg, és persze a hirdető is elérhetetlenné vált. Ha megengednek egy személyes véleményt: pontosan az emberek iránti bizalmatlanság és elővigyázatosság okán jómagam soha nem utalok előre semmilyen termékért, még a hivatalos, megbízható áruházi oldalaknak sem. Inkább bevállalom azt a körülbelül plusz 300 forintot, amelyet az utánvétes fizetésért számolnak fel- nekem ennyit megér.

Futárcéges visszaélések

A bűnözők rendkívül gyakran alkalmazzák a „futárcéges”-módszert, amelyet a télikabátos történetben is olvashattak: készítenek egy olyan adathalász oldalt, amelyen adott futárcégek logóit, megjelenését, dizájnját használják fel oly módon, hogy már-már megtévesztő is a hasonlóság. Jelentkeznek adott hirdetésekre, az eladónak pedig beadják azt a kamu szöveget, hogy ők már intézkedtek a szállításról és elküldik az adathalász oldal linkjét. Ha valaki nem elővigyázatos, rákattint a linkre, s meg is adja ott a kért adatokat, akkor ezzel egyidejűleg a számláját elérhetővé teszi a bűnözők számára. Mint azt Kiss Dénes elmondta, ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy leemelik a számlán lévő pénzt, ugyanis volt példa arra, hogy egyfajta pénzmosásra használják csak az áldozatok számláját: utalnak rá bizonyos pénzösszeget, majd onnan továbbutalják másik számlára. Ezek mondjuk ritkább esetek, sajnos a gyakoribb az, hogy lenullázzák az áldozat számláját. 2023-ban tizennyolc olyan csalásos ügyről érkezett feljelentés a dunaújvárosi kapitányságra, amelyben ilyen futárcéges-módszerrel ejtették át az áldozatokat.

Melltartó, mínusz 3,2 millió

Egy hölgy melltartót kínált eladásra a közösségi színtéren. Messengeren jött az üzenet a "vevőtől", hogy ő már mindent elintézett a futárcéggel, csak kattintson a küldött linkre, adja meg adatait, és neki már semmi dolga nem lesz. Így is tett az eladó... 3,2 millió forintjába került a művelet. Ha azonnal értesítjük a csalásról a rendőrséget, akkor jó eséllyel visszaszerezhető még a pénz: a rendőrség a bankkal felveszi a kapcsolatot, és zárolni tudja az utalást. Azonban jelen esetben Revolut számlára ment a pénz: ez egy külföldi cég által létrehozott és üzemeltetett fiók, amelynek bár megvan a maga előnye a devizautalások kapcsán, ugyanakkor nem tartozik a magyar jegybank felügyelete alá, nem biztosítható hozzá az a védelem, mint más hazánkban működő intézmény esetében, így a rendőrség sem tudja érvényesíteni az ilyenkor szükséges intézkedéseket. November 26-án arról számolt be egy áldozat, hogy egy GLS-adathalász emailt kapott. Akkor még nem történt semmi különös, azonban később arról kapott értesítést a mobiljára, hogy egy ismeretlen településen két részletben összesen 270 ezer forintot vettek le a számlájáról. Az az eset pedig augusztusban történt, amikor a sértett a gitárját szerette volna eladni. A magát vevőnek kiadó csaló egy FoxPost-os adathalász oldalra irányította, majd 41.400 forintot szedtek le az eladó számlájáról.

December elején egy routert szeretett volna megvásárolni az áldozat egy közösségi oldalon lévő hirdetés alapján. Miután jelentkezett rá, adathalász oldalra irányították, és nemcsak a számítástechnikai eszközt, hanem 1,1 millió forintját is elvették tőle.

December 13-a körül egy idősebb perkátai férfi egy felmosó-szettről talált hirdetést egy közösségi adok-veszek oldalon, amelyet szeretett is volna megvásárolni. Az ügyletet egy adathalász oldalra vitte az ál-eladó, és kétszer 90 ezer forintot emeltek le az áldozat számlájáról.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni: mindig legyünk résen! Figyeljünk a részletekre, például ha tört magyarsággal fogalmaznak az oldalon, ha túl hosszú a weboldal címe, az mindig legyen gyanús! Ne dőljünk be a trükköknek, a saját biztonságunk érdekében igenis ellenőrizzünk le minden kétes információt!