Hódít az új trend: a gondolatainkkal irányíthatjuk az életünket

A manifesztáció lényegében a vonzás törvényébe vetett feltétlen hit, amely a spiritualitásból eredeztethető. A nagy múltra visszatekintő koncepció a közösségi platformokon terjedő posztok, videók segítségével kapott új erőre, és jelenleg a fiatalabb generáció egyik életformáló módszerévé nőtte ki magát. Akik hisznek a manifesztációban, azok azt vallják, a napi szinten ismételgetett, mantraszerű megerősítésekkel előbb-utóbb bevonzzák a pozitív energiákat, és vágyaikból valóságot kreálnak.

A tudatalatti formálásának egyik specifikus ága a nemrégiben felkapott, úgynevezett „szerencsés lány szindróma” (lucky girl sindrome), ami a realitástól teljesen elrugaszkodott alapokra épül. Eszerint csak hinnünk kell abban, hogy szerencsések vagyunk, és lássunk csodát, azokká is válunk, így életünk akár 180 fokos fordulatot véve, pozitív irányba állhat. A manifesztáció, és annak különböző formái most virágkorukat élik, rengeteg fiatal esküszik rá, ugyanakkor negatív hatásaival csak kevesen számolnak, pedig akadnak bőven.

A koncepció jó és káros vonzatairól Grizner Vanda iskolapszichológussal beszélgettünk, akinek már számos páciense mesélt a jelenségről. Elmondta, azok a középiskolás lányok, akik ezt a gyakorlatot említették, úgy beszéltek róla, mint egy bevált stratégia, pedig komoly hátulütője van a spirituális köntösbe öltöztetett gondolkodásmódnak. A manifesztáció jelenleg elterjedt ága ugyanis passzivitásra készteti a fiatalságot, miközben elhiteti velük, hogy egy számukra ideális életet alakíthatnak ki, csupán gondolatokkal. Ez azonban egy könnyen befolyásolható tinédzser számára roncsoló lehet.

A népszerű trendnek megannyi árnyoldala van

A passzivitás alapjában véve a depresszió egyik alapköve. A depressziós ember pedig úgy gondolja, bármit is tesz, életét nem befolyásolhatja. Az, aki pár pozitív gondolattól, a manifesztáció által vár sikeres életet, hamar kudarcot fog vallani, azaz beleesik egy depressziót kiváltó csapdába – említette a pszichológus. Kiemelte, komoly eredményeket még soha senki nem ért el úgy, hogy hátradőlve figyelte kibontakozni az eseményeket. Az aktív hozzáállás, és a tenni akarás tehát szükséges, hiszen az így szerzett sikerek önbizalmunkat és önbecsülésünket is növelik, míg a kudarcok építenek és formálnak minket.

„Azok, akik hisznek a manifesztáció ezen formáiban, hagyják, hogy egy olyan teória uralja az életüket, ami biztosan nem hozza meg a várt eredményt, ugyanakkor a külső környezet, azaz például a közösségi médiában található videók éppen az ellenkező látszatot keltik” – nyilatkozta az iskolapszichológus. Így az, aki a különböző influenszerek videóit követve gyakorolja a manifesztációt, viszont mégsem jutalmazzák ötösökkel az iskolában, könnyen úgy érezheti, vele van a hiba, ez pedig komolyabb önértékelési problémákhoz is vezethet.

A neveltetési stílus és a baráti kapcsolatok is számítanak

Grizner Vanda elmondta, a közösségi médiával felületesebbé vált a fiatalok egymáshoz való hozzáállása. Ma már a tinédzserek jellemzően nem tudják megbeszélni gondjaikat egymással, így a fiatalok számára különösen szimpatikus lehet a problémákat szőnyeg alá söprő, csak pozitív energiákra koncentráló manifesztáció. A struccpolitika azonban rendkívül káros, hiszen az egészséges mentális állapot érdekében szükséges foglalkozni az életünkben előforduló nehézségekkel is, nem nyomhatjuk el azokat örökké. Márpedig a szóban forgó koncepciónak pont ez az egyik legjellemzőbb sajátossága.

A problémák elnyomása mellet a teória azt is elhiteti áldozatával, hogy bármit megkaphat, amire vágyik. Az, hogy a fiatalok bedőlnek-e ennek, nem csak naivitás, de neveltetés kérdése is. „Azok, akik életük során mindent megkaptak szüleiktől, valóban meg vannak győződve arról, hogy így működik a világ, és biztosan drámai ébredés lesz, amikor rájönnek, hogy céljaik mantrázásával nem lehet vagyont, barátságot és boldogságot szerezni” – jegyezte meg a pszichológus.

Hozzátette, sajnos elkerülhetetlen, hogy a mai generáció találkozzon és megismerkedjen ezzel a trenddel, a kulcs azonban a tudatosság és a reális gondolkodás. Sőt, a manifesztáció akár pozitív is lehet, azonban csak akkor, ha nem esünk át a ló túloldalára, és ismerjük a határokat. „Mivel a koncepció pozitív világnézetre buzdít, így hozzájárul egy derűlátó gondolkodásmód kialakításához, és nem mellesleg egy egészséges önbizalmat is kialakíthat az emberben” – mondta. Tehát, ha nem hagyjuk, hogy ez a jelenlegi trend átvegye mindennapjaink felett az irányítást, akkor az akár hozzájárulhat egy pozitívabb életszemlélet kialakításához.